Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
95 vezetébe való visszavétele után (u. i. időközben a kommunistákat kizárták a szakszervezetből) a szakszervezeti baloldal soraiban küzdött. Részt vett a függetlenségi mozgalom akcióiban, a háború utolsó időszakában az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után az MKP tagja. 1947-ig a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének funkcionáriusa. Később szakszervezeti iskolát vezetett, majd a pártoktatásban tevékenykedett. Tanított a Számviteli Főiskola, majd a gödöllői Agrártudományi Egyetem marxizmus-leninizmus tanszékén. Párttagságát 1932-től, munkásmozgalmi múltját 1929-től ismerték el. SZEMERÁD KAROLY Vác, 1878-1919 Gépész és lakatos. 1905-ben a Vas- és Fémmunkások Szakszervezete váci csoportjának tagja, később elnöke. A Tanácsköztársaság idején a váci munkástanács póttagja, a forradalmi törvényszék bírája. 1919. augusztus 14-én az ellenforradalmárok elfogták és a Váci Fegyházba szállították. 1919. augusztus 16-án a fegyházból elhurcolták és meggyilkolták. SZEMETI JÓZSEF Budapest, 1896—1966 Négy polgári iskolát végzett. 1914-től 1946-ig a MÁV-nál dolgozott mint mozdonyvezető. 1950-ben a Bányagép-gyárban esztergályos, 1950-től 1955-ig az Erdőkertesi Téglagyár gépésze. 1955 és 1959 között a váchartyáni gépállomáson lakatos-szerelő. 1922-től a Vasas Szakszervezet tagja volt, 1923-ban sztrájk szervezése miatt öt hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1945-től az MKP, majd az MDP, végül az MSZMP tagja. Párttagságát és munkásmozgalmi múltját 1923-tól ismerték el. SZENDRÖDI JÓZSEF Budapest, 1915—1970 Tanító. 1934-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba, a zuglói ificsoportba az énekkar és a zenekar irányításával foglalkozott. 1935-ben vették fel az MSZDP-be. 1935-ben rendőri felügyelet alá helyezték. 1939-ben letartóztatták, de bizonyíték hiányában vádat nem emeltek ellene. 1939-ben katonai szolgálatra hívták be, s a háború kitörése miatt nem szerelték le. Ez idő alatt is — hazalátogatásai alkalmával kapcsolatot tartott elvtársaival egészen Magyarország német megszállásáig. 1944 őszén szovjet fogságba esett, 1945 augusztus végén jött haza. Szeptember első napjaiban belépett a Magyar Kommunista Pártba. A rendőrséghez került dolgozni. 1949-től 1957-ig a Kohó- és Gépipari Minisztériumban dől-
