Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
96 gozott, majd falusi pártmunkára jelentkezett, s a balinkai málnatermelő szövetkezet elnöke lett. 1967-ben súlyos betegsége miatt vált meg funkciójától. 1968- tól a dabasi tsz-ben dolgozott, mint gépcsoportvezető. 1958-tól 1967-ig a móri járási pártbizottság tagja. Párttagságát 1935-től, munkásmozgalmi múltját 1934-től ismerték el. SZENESS IMRE Magyarbamag, 1882—1965 Tanító, majd polgári iskolai tanár. 1911-ben kinevezték az abonyi polgári iskola tanárának. Itt alapított családot. A világháborút végigszolgálta, 1918-ban tért haza. 1919 március végén az öttagú Direktórium tagjává választották, ő intézte a kulturális ügyeket. A Tanácsköztársaság leverése után a román megszállók elfogták és Aradra hurcolták. Innen megszökött, előbb Várpalotán, sógoránál rejtőzött, majd Ausztriába került. 1921-ben Romániába emigrált. 1937-ben súlyos betegsége következtében mindkét lába megbénult és haláláig gyógyíthatatlan beteg maradt. SZÉVALD BÉLA Baja, 1910-1944 Autószerelő, gépkocsivezető. 1944-ben a budaörsi repülőtéren teljesített katonai szolgálatot. Részt vett az ellenállási mozgalomban, közreműködött a repülőtér berendezéseinek megmentésében. 1944. december 26-án a németekkel vívott tűzharcban vesztette életét. SZIKLAI SÁNDOR Tornya, 1895-1956 Cipészsegéd, hivatásos katonatiszt, hadtörténész, az ellenforradalommal szemben vívott harc mártírja. Szülei béresek voltak. Az elemi iskolát befejezve gazdáknál dolgozik, majd kitanulja a cipész mesterséget. Az első világháború kitörésekor katona, s 1915-ben orosz fogságba kerül. Mint fogoly dolgozik a murmanszki vasútvonal építésén, majd gyári munkára vezénylik. Politikai nevelését orosz munkástársai kezdik el. Hatásukra 1918 elején belép a Vörös Hadseregbe, harcol az ellenforradalmárok ellen a Volga mellékén az Uraiban és Közép- Ázsiában. 1919-től tagja a bolsevik pártnak. 1920-ban tanulni küldik, elvégzi a Szverdlov Egyetemet, majd a Nyugati Népek Kommunista Egyetemének előadója lesz. Részt vesz a magyar kommunista emigráció munkájában, s már a 30-as évek elején megkezdi a magyar internacionalisták harcaira vonatkozó dokumentumok gyűjtését, feldolgozását. 1937 és 1939 között álnéven Spanyolországban harcol. A köztársaság összeomlása után Franciaországba, majd Észak-Afrikába
