Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
81 vett a Budapesti Molnársegédek és Malommunkások Szakegylete újraalakításában, majd 1904-ben egyik vezetője lett a Soroksári úti nagy malmok munkásmegmozdulásainak. 1906 januárjában megalakult a Magyarországi Molnárok és Malommunkások Szakegylete, őt is beválasztották a Központi Vezetőség tagjainak sorába. Kezdetben pénztári ellenőr, majd a Szövetség pénztárosa. Kiemelkedő szerepet vitt a munkások kulturális nevelésében is. Az I. világháború kirobbanásakor a keleti frontra került, ahol orosz hadifogságba esett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után leromlott egészségi állapota ellenére részt vett a Vörös Hadsereg oldalán a fiatal szovjet hatalom védelmében, 1918 végén tért vissza Magyarországra. Azonnal bekapcsolódott a párt és a szakszervezet munkájába. A Tanácsköztársaság győzelme után 1919 májusában teljhatalmú kormánybiztosnak nevezték ki Pápára. Augusztus 1. után sem hagyta el Pápát. 1919. augusztus 10-én családja körében tartóztatták le az ellenforradalmárok. A pápai várba vitték, ahol kegyetlenül megkínozták. Szeptember 26-án huszonhárom társával együtt a devecseri erdőben agyonlőtték. DR. POGÁNY KÁLMÁN Pelsőc, 1882-1951 Tanulmányait Budapesten végezte, 1907-ben egyetemes művészettörténetből doktorált. A Szépművészeti Múzeum munkatársaként dolgozott. Már egyetemi hallgató korában csatlakozott a baloldali diákok csoportjához, mely később a Galilei kört is életre hívta. Korán megismerkedett a marxizmussal. Az első világháború idején — tiszt volta ellenére — rendszeresen hangot adott meggyőződésének a háború értelmetlenségéről, a béke és a forradalom kapcsolatáról. A polgári demokratikus forradalom idején — a Szépművészeti Múzeumban dolgozott ekkor - előterjesztést tett értékes történelmi és iparművészeti műkincsek, emléktárgyak köztulajdonba vételére és biztonságos elhelyezésére. 1919 februárjának első napjaiban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Tanácsköztársaság kikiáltását követő napon a Forradalmi Kormányzótanács megbízta Pogányt a hazai magántulajdonban lévő muzeális értékű műkincsek szocializálásával. Két nappal később kinevezték a Közoktatásügyi népbiztos helyettesének, az általa megalakított Művészeti és Múzeumi Direktórium vezetője lett. Április végén a frontra került, ezred-, majd dandárparancsnok lett. Elismerésképpen a Forradalmi Kormányzótanács frontlobogóval tüntette ki az ezredet. A zászlót Pogány Kálmán a Horthy-rendszer huszonöt éve alatt lakásán rejtegette. A Tanácsköztársaság leverése után letartóztatták. A műkincsek megmentése terén elért érdemeire való tekintettel a bíróság felmentette, azonban hivatalvesztéssel sújtották. Éveken át nyomorgott, egyes műgyűjtők alkalomszerűen vették igénybe szaktudását. A 30-as években szentendre-izbégi kertjében folytatott gazdálkodás biztosította szerény megélhetést. A felszabaduláskor a Szentendre határába érkező Vörös Hadsereget az addig általa rejtegetett 1919-es frontzászlóval fogadta. Alapítója, szervezője
