Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
82 volt a Magyar Kommunista Párt szentendrei szervezetének. A párt munkájában részt vett, előadásokat tartott, de a részére felajánlott múzeumi főigazgatói állást mindinkább elhatalmasodó betegsége miatt nem fogadta el. PROHÁSZKA GÉZA Zebegény, 1888—1921 Kárpitos. 1917-től vett részt a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság idején Rákospalotán direktóriumi tag, pénztáros. Tevékenysége miatt egy év és két hónapra ítélték, majd Zalaegerszegre internálták, ahol a börtönben szerzett tüdőbajába belehalt. RÁCZ LAJOS Pilisszentiván, 1926—1956 Nyomdász. 1944 novemberében a leventékkel együtt nyugatra indították, de megszökött, a felszabadulásig bujkált. A termelés megindulásakor a Hazai Fésűsfonóban vállalt munkát, kártoló munkás lett. 1946-ban belépett az MKP-ba. 1948-ban a hadseregben tiszti kiképzést kapott, 1953-tól a Szamuely laktanyában teljesített szolgálatot. 1956-ban az ellenforradalom kitörésekor csoportjával a Rádiót védő katonák megsegítésére indult. Az Almássy téren az ellenforradalmárok tüzébe kerültek, Rácz Lajos a harcban súlyosan megsebesült, majd a kórházban meghalt. RADOCSANYI FERENC Csömör, 1910—1976 Édesapja kocsifényező volt. A hat elemi elvégzése után napszámosként dolgozott a Kistarcsai Gép- és Vasút Felszerelési gyárban 1924-től 1926-ig, majd festő és mázoló szakmát tanult. 1932-től részt vett sztrájkmozgalmakban, bérharcokban, a 8 órai munkaidőért folyó küzdelmekben. Ez utóbbiért az MSZDP — amelynek Radocsányi Ferenc 1935-ben lett a tagja — országos vezetősége 1937- ben dicséretben és pénzjutalomban részesítette. A Népszava ezt leközölte, ezért a helyi csendőrség Radocsányit őrizetbe vette. 1937-től 1940-ig bizalmi tisztséget töltött be munkahelyén. 1940—1943 között a Mátyásföldi Gépkocsiszertárban dolgozott, itt fejtett ki politikai agitációt. 1944 tavaszán büntető munkára osztották be több politikai üldözöttel együtt. 1944 őszén ötük ellen a helyi nyilas vezetők - a csendőrséggel együtt - elfogató parancsot adtak ki. Hármuknak sikerült elmenekülni. A felszabadulás után is az MSZDP tagja volt és Csömör község főjegyzője. 1945-től Gödöllő járás Nemzeti Bizottságnak titkára, majd a Pest megyei Bizottság tagja lett. 1949-1953 között országgyűlési képviselő volt. 1948-tól 1958-ig a Magyar-Szovjet Társaság Pest megyei titkára, illetve elnöke,
