Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)

Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből

80 és Szállítási Dolgozók Szakszervezetében folytatta, ahol vezetőségi tag lett. A Fővárosi Köztisztasági Hivatalhoz került dolgozni. 1944 novemberében a nyilasok elhurcolták, Dachauba került. Hazatérése után a Köztisztasági Hivatal kerületvezetője lett. Az ötvenes években Cegléden volt könyvtáros, majd 1954- ben Ócsára került, ugyancsak könyvtárosnak. Párttagságát és munkásmozgalmi múltját 1924-től ismerték el. PINTÉR SÁNDOR BÉLA Ecser, 1902-1977 Eredeti foglalkozása géplakatos és vasesztergályos. A Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörös Hadsereg kötelékében harcolt az intervenciós csapatok el­len. Szakmájában 1926-ig dolgozott több munkahelyen, majd 1926-ban a Ruggyantaáru-gyárban helyezkedett el. Kezdetben mint segédmunkás, később előmunkás, 1945-től művezető, majd 1956-tól műszaki ügyintéző volt. 1921-ben lépett be a Vas- és Fémmunkások Szövetségébe, majd 1929-ben átlépett a Ve­gyipari Szakszervezetbe. 1929-től 1942-ig bizalmi, főbizalmi, majd a szakszer­vezet elnöke. 1930-ban társaival megalakította Ecseren az MSZDP helyi szer­vezetét, amelynek pénztárosa volt 1942-ig. Több akciót szerveztek, melyek kö­zül kiemelkedik az egyházi kötelékből való kilépés (150 fő), amely abban az időben bátor kiállást, alapos szervezést igényelt, s mely ügy a monori bíróságon fejeződött be. 1940-ben a csendőrség házkutatást tartott a lakásán és rendőri felügyelet alá helyezték. Mint baloldali szociáldemokratát 1942-ben bevonultat­ták a 402-es büntetőszázadba, kivitték a doni frontszakaszra, ahonnan 1943 októberében súlyos betegen került haza. A lehetőségekhez képest ezt követően is megtartotta kapcsolatát a munkásmozgalommal. A felszabadulás után részt vett Ecseren az SZDP újjászervezésében, amelynek pénztárosa volt 1948-ig. Mint baloldali szociáldemokrata, híve volt az egyesülésnek, és az MDP létre­jöttében aktív szerepet vállalt. Ezt követően aktív mozgalmi tevékenységet folytatott mind az üzemében, mind lakóhelyén. 1962-ben ment nyugdíjba, utána több társadalmi funkciót töltött be: községi tanácselnök helyettes, a Ha­zafias Népfront elnöke, a körzeti Földműves Szövetkezet igazgatósági tagja. Munkásmozgalmi múltját 1921-től, párttagságát 1930-tól ismerték el. PIRÓK GYÖRGY Abony, 1885-1919 Édesapja a helybeli malomba helyezte el „bentkosztos” inasnak, ahol mol­nár mesterséget tanult. Szabadulása után Veszprém megyébe ment dolgozni. Itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal, itt lett szervezett munkás. Buda­pestre került, itt malomgépész képesítést szerzett. 1903-tól mint bizalmi részt

Next

/
Thumbnails
Contents