Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
79 sztrájkok szervezésében, a sztrájkolok családjainak megsegítésére indított gyűjtésekben. Tevékenységéért állását elvesztette. A gazdasági válság idején a munkanélküliség elől családjával együtt kivándorolt Franciaországba, majd Belgiumba, ahol egy évig éltek. Mozgalmi tevékenységéért a belga kormány kiutasította. 1932-ben visszatért Magyarországra, és Tatabányán vállalt munkát. 1933-tól részt vett az illegális KMP tevékenységében. 1933 májusában letartóztatták, és illegális sajtótermékek terjesztésével, gyűjtésével, vörös zászlóknak nyilvános helyen való elhelyezésével vádolták. A Győr megyei Királyi Törvényszék 1933 augusztusában az állam és társadalmi rend elleni vétség miatt fogházbüntetésre ítélte. A második világháború éveiben antifasiszta agitációt folytatott, ezért 1943- ban a Komárom Királyi Törvényszék újabb fogházbüntetésre ítélte. A nyilas hatalomátvétel után, 1944 novemberében elfogták, a dachaui koncentrációs táborba hurcolták. Ott vesztette életét 1945 februáijában. PFEILER JÓZSEF Kispest, 1899—1978 Cipészmesterséget tanult. Sorsa a textilipar területére vezette. Munkáséletének utolsó időszakában a budakalászi textilgyárban dolgozott, mirtt szövő művezető. 1936-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba, s mint főbizalmi szervezője és vezetője volt a budakalászi Klinger-gyári sztrájkmozgalomnak. 1943- ban belépett a Szociáldemokrata Pártba, annak baloldali szárnyához tartozott. Tagja volt a helyi pártszervezet vezetőségének, majd a felszabadulás után a szervezet alelnökévé választották. Az 1956-os ellenforradalom leverése után részt vett a párt újjászervezésében, tagja lett a budakalászi Hazafias Népfront Elnökségének. Munkásmozgalmi múltját 1936-tól, párttagságát 1943-tól ismerték el. PINTÉR JÓZSEF Pákozd, 1898-1971 Heten voltak testvérek. Édesapjuk kőműves volt. Pintér József az első világháború idején módos gazdáknál vállalt munkát, majd kifutó lett. 1916-ban behívták katonának. A polgári demokratikus forradalom után Fejér megyében élt. A bodakajtori gazdaságban a Földmunkásszövetség helyi csoportjának első bizalmijává választották. A Tanácsköztársaság idején vöröskatona volt. Részt vett a devecseri ellenforradalom leverésében, majd az északi hadműveletekben. A proletárhatalom leverése után internálták. 1921-ben a budapesti Schlich gyárban lett segédmunkás. Eljárt az Alkoholellenes Munkásszövetség előadásaira. 1923 októberében tagja lett a Földmunkások Országos Szövetségének, 1924- ben pedig az MSZDP-nek. Szakszervezeti tevékenységét később a Közlekedési
