Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
78 sekből. Mint vasmunkás dolgozott, szervezte a vas- és fémmunkások szakszervezetét, amely 1942-ben nyolchetes sztrájkot vívott meg. Részt vett a bebörtönzöttek hozzátartozói részére szervezett pénzgyűjtésekben. 1946-tól 1950-ig Ontario tartományban folytatta pártmunkáját. 1951-ben feleségével hazatért Magyarországra. A Taksonyi Állami Gazdaságban helyezkedett el, mint építészeti segédmunkás. Párttagságát és munkásmozgalmi múltját 1934-től ismerték el. PETŐ SÁNDORNÉ (Nyeste Róza) Sávoly, 1904-1970 Parasztszülők gyermeke volt. Hat elemi iskolát végzett. Már gyermekkorában dolgozni kezdett a Füleki Zománcgyárban. 1924-ben férjével és két gyermekével kivándorolt Kanadába. Montreálban laktak és dolgoztak. Ott kapcsolódott be a harmincas években a munkásmozgalomba. 1938-ban tagja lett a Kanadai Kommunista Pártnak. Részt vett tüntetések szervezésében, röpiratteijesztésben, a nők és az ifjúság közötti agitációban, a párt részére szervezett pénzgyűjtésekben, a pártsajtó terjesztésében. 1946-ban Ontario tartományba költöztek. Ott is tevékeny pártmunkát végzett. 1951-ben jött haza férjével Magyarországra. A Taksonyi Állami Gazdaságban helyezkedett el, ahol előbb mint mezőgazdasági munkás, később mint mosónő dolgozott. 1952-től szakszervezeti bizalmi, 1954-től a Taksonyi Községi Tanács tagja volt, s dolgozott a helyi Nőtanácsban, valamint a Hazafias Népfront Községi Bizottságában. Párttagságát 1938-tól, munkásmozgalmi múltját 1934-től ismerték el. PETRASOVITS JÓZSEF Vác, 1891-1919 Cipészmester. Már fiatalon a Magyarországi Cipész- Csizmadiamunkások és Munkásnők Szakegylete vezetőségi tagja, majd 1917 novemberében az MSZDP váci szervezete titkára lett. 1918 októberében a Váci Újságot szerkeszti, a városi néptanács tagja. A Tanácsköztársaság idején az egyesült párt helyi titkára, majd a tanácsválasztásokon a járási munkás és paraszttanács küldötteként a Pest megyei Munkás-Katona- és Földműves Tanács Intézőbizottságának tagja lesz. 1919. augusztus 10-én letartóztatják és a Váci Fegyházba kísérik. 1919. augusztus 14-én azok között van, akiket a románok a Hétkápolnához hurcolva meggyilkolnak. PFEIFFER LŐRINC Csobánka, 1896-1945 Bányászcsaládból származott. A Tanácsköztársaság idején vöröskatonaként harcolt. A proletárhatalom leverése után Tatabányára került, és 1930-ig bányaüzemben dolgozott. Bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba. Részt vett
