Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
64 kikiáltása után a Váci Vörös Újság szerkesztője, a munkástanácsnak a kulturális ügyekért felelős tagja és a helyi forradalmi törvényszék vádbiztosa lett. A Tanácsköztársaság megdöntése után letartóztatták. A helyi ellenforradalmárok a román megszálló csapatok segítségével Matheikát és a forradalom kilenc másik vezetőjét ki akarták végezni. A vérengzést súlyos sebesüléssel egyedül Matheika élte túl. Később ismét letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1921 végén a fogolycsere egyezmény következtében a Szovjetunióba került. Kezdetben könyvtárosként dolgozott, majd egyre jelentősebb szerepeit játszott a szovjet irodalmi életben. Irodalmi intézmények vezető munkatársa, folyóiratok szerkesztője, részt vett a magyar emigráció irodalmi életében is. 1938-ban letartóztatták és a törvénysértések áldozataként halt meg. MERÉSZ (Meister) HENRIK Lupény, 1901—1965 Vagyontalan szabósegéd fia. Az órás és mechanikus szakmát kitanulva 1917-től több műhelyben dolgozott segédként. Szervezett munkás, 1918-tól a KMP tagja. A Tanácsköztársaság idején vöröskatona, politikai biztos a Liebknecht laktanyában. A két világháború között a Nemesfémipari Munkások Szakszemiének titkára. Baloldah sport- és kultúrmozgalmakban vett részt, szemináriumokat szervezett és tartott. 1934. február 17-én az ESZE vezetőségi tagjaként tartóztatták le, majd szabadon engedték, de 1945-ig rendőri felügyelet alatt állt. Megszakításokkal munkaszolgálatra is behívták. A németek Magyarországra való bevonulása után koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945 augusztus elején tért haza. Ismét bekapcsolódott a mozgalmi munkába. Pártnapokat, szemináriumokat, gyűléseket tartott. Az első választások idején a Központi Választási Bizottság elnöke volt. 1947-től különböző párt és gazdasági funkciókat töltött be, az FSZOK-ban, a SZÖVOSZ-ban és a Földművelésügyi Minisztériumban. 1952-től személyzeti vezetőként, illetve főkönyvelőként dolgozott a Kisállattenyésztési Kutatóintézetben, Gödöllőn. Hivatali munkája mellett pártmunkát végzett a Gödöllői Járási Pártbizottságon is. Az 1956-os ellenforradalom idején szilárdan kitartott a párt mellett. Nyugdíjba vonulása után is aktív tevékenységet folytatott. MÉSZÁROS JÁNOS Arad, — 1919 Születésének pontos idejét nem ismerjük. Asztalos, tíz évig famunkásként dolgozott Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Svájcban, Franciaországban és Angliában. Kapcsolatba került az ottani munkásmozgalommal és nagy lelkesedéssel vett részt a mozgalmi munkában. Sokoldalú, művelt, tudatos forradalmárként tért vissza szülővárosába, Aradra. A Vagongyárban dolgozott műveze
