Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
65 tőként, főbizalmi volt. 1919 áprilisában a francia csapatok körében végzett kommunista propaganda miatt letartóztatták. A börtönből sikerült megszöknie. Ezután hosszabb ideig a fronton harcolt a tanácshatalomért, majd Kecskeméten részt vett a Vörös Őrség megszervezésében. 1919. július 20-án a nagykőrösi Vörösőrség parancsnokává nevezték ki, s megbízták a város közrendészeti és közbiztonsági karhatalmi intézményeinek vezetésével. Városparancsnoki tisztét tizenkét napig láthatta el. Az ellenforradalom hatalomra jutása után letartóztatták, s 1919. augusztus 6-án brutális módon meggyilkolták. MESZLÉNYI MIKLÓS New-York, 1908-1972 Édesapja férfiszabó volt. 1911-től Rákospalotán laktak. Tizenkét éves korától alkalmi munkákon dolgozott, majd kereskedelmi tanoncnak szerződött. Rövid ideig a MÁV-nál dolgozott, később — miután onnan elbocsátották — ismét alkalmi munkából élt. 1933-ban a Ganz Hajógyárba került. Kitanulta a villanyhegesztést, majd belépett az MSZDP-be és a Vasas Szakszervezetbe. Műhelyében bizalmiként tevékenykedett, ezért 1939-ben felmondtak neki. Ezután a Hoffer gyárban helyezkedett el. Itt mindössze három hónapot dolgozott, mert munkásmozgalmi tevékenységéért ismét elbocsátották. Elbocsátásakor szaktársai sztrájkba léptek és követelték visszavételét. Az igazgató a követelésnek átmenetileg engedett. Ezután az Óbudai Hajógyárba került villanyhegesztőnek, itt 1944-ben megbetegedett, s a felszabadulásig nem állt munkaviszonyban. Felgyógyulása után lakóhelyén, Rákospalotán vett részt a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezet munkájában. 1945 és 1949 között Rákospalotán a rendőrségnél, majd 1950. január 1-től ismét az Óbudai Hajógyárban dolgozott villany hegesztőként. Békebizottsági elnökként és alapszervezeti pártvezetőségi tagként végzett mozgalmi munkát. 1951-től légoltalmi- illetve polgári védelmi törzsparancsnok lett a gyárban. Az ellenforradalom után az elsők között lépett a párt soraiba. 1957-től a gyár pártbizottságának s a fegyelmi bizottságnak volt tagja. Budaörsön lakott. Párttagságát és munkásmozgalmi múltját 1933-tól ismerték el. METZGER SIMON Zsámbék, 1887—1969 Édesapja napszámos volt. Tizenhármán voltak testvérek. Négy elemi iskolát végzett, majd napszámos munkákkal segítette családját. Húszéves korában a Postatakarék Pénztárhoz került, hivatalszolga lett. A Tanácsköztársaság idején a munkahelyén a hivatalszolgák bizalmija volt. A Tanácsköztársaság leverése után fegyelmivel elbocsátották és rendőrileg körözték. Több évig vidéken bujkált s csak 1928-ban tért vissza Budapestre. A Fővárosi Kertészetnél helyezkedett el napszámosként. 1932-ben költözött Budaörsre. Itt ismét megtalálta a kapcsola-
