Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
47 öccsét 35 társával együtt 1933-ban letartóztatták és illegális kommunista tevékenységükért elítélték őket. Kifut István 2 év és 2 hónapi fegyházbüntetést ka pott. Börtönből való szabadulása után sem szakított a mozgalommal, annak ellenére, hogy rendszeres megfigyelés alatt tartották. 1941 novemberében - eddig tisztázatlan körülmények között — véres összetűzésbe került egy vadőrrel. Az érvényben lévő statáriális törvény értelmében - gyorsított eljárással — Kifut Istvánt halálra ítélték és kivégezték. CS. KISS ALBERT Nagykőrös, 1935—1956 Szülei gazdálkodók voltak Csemő községben. Hárman voltak testvérek. Cs. Kiss Albert édesapja gazdaságában segített. 1955 novemberében bevonult sorkatonai szolgálatra. Az 1956-os ellenforradalom idején a Rádió védelmére vezényelték, s ott hősi halált halt 1956. október 24-én. KISS ELEK Bátorkeszi, 1894—1974 Gazdasági cseléd, az első világháborúban gyalogosként harcolt, háromszor sebesült. Az olasz frontról került Budapestre, segédmunkásként kereste kenyerét a csepeli Dunapart töltésénél. Itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba és 1919 május első napjaiban jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Részt vett a dunántúli vasutassztrájk leverésében, majd a Tanácsköztársaság megdöntése után a Csehszlovákiához tartozó szülőfalujába tért vissza. Itt kezdetben a Szociáldemokrata Pártban tevékenykedett, majd amikor megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja 1921-ben, annak tagja lett. Rendszeresen részt vett a pártszervezet munkájában, 1925-ben beválasztották a községi képviseletbe, mint a Csehszlovák Kommunista Párt jelöltjét. Eközben kitanulta az ács szakmát és 1935-ben belépett az Építőmunkások Szakszervezetébe, ahol vezető tisztséget töltött be. A bécsi döntések után a Horthy-rendszer internáltatta, majd csenőri felügyelet alá helyezte. 1944 októberében a Komárom megyei Monostorerődbe internálták. A felszabadulás után a községi pártszervezet vezetője lett, majd a község bírója 1946 februárjáig. 1947 tavaszán települt Budaörsre, ahol rögtön bekapcsolódott az MKP és az Építők Szakszervezetének tevékenységébe. Az 1956-os ellenforradalom alatt részt vett Budaörsön a pártház védelmében. 1956 végén ment nyugdíjba, de ezt követően is pártszervezetének egyik legaktívabb tagja volt. A pártnak 1921 óta tagja, a munkásmozgalomban 1919-től vett részt.
