Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
48 KISS FERENC Komját, 1904-1976 Esztergályos, 1919-ben a KIMSZ tagja volt. 1922 januárjában belépett a Vas- és Fémmunkások Szövetségébe, annak baloldalához tartozott. Az 1930-as években tagja lett a Szervező Bizottságnak és tizenkét éven keresztül pénztárosi funkciót töltött be. 1924-ben lépett az MSZDP-be, de mint baloldali ellenzékit hamarosan kizárták a pártból. Ekkor belépett az akkor alakult MSZMP-be, s e párton keresztül talált kapcsolatot az illegális KMP-vel. Kommunista szervezkedés miatt 1927-ben letartóztatták, és a Szántó Zoltán perben egy év és két hónap fogházra ítélték. Szabadulása után rendőri felügyelet alá helyezték. 1930- ban újra letartóztatták az MSZMP-ben végzett tevékenysége, valamint a 100% c. lap terjesztése miatt és két heti fogházbüntetést kapott. Szabadulása után a Láng Gépgyárban működő kommunista sejtben tevékenykedett, propagandaanyagok terjesztése, Vörös Segély bélyegek eladása volt ekkor a feladata. 1940- ben újra letartóztatták, a hírhedt alagi csendőrőrsre került, ahol súlyosan megkínozták. 1943-ban újra elfogták és elítélték. 1944 végén részt vett az ellenállási mozgalomban. Elsők között volt, akik a MKP-t megalakították a Láng Gépgyárban. Pártvezetőségi tag lett. 1946-ban művezető, műhelyfőnök, 1950 után több évig gyárigazgató, üzemvezető, minisztériumi előadó. 1955 novemberében került vissza a Láng Gépgyárba, ahol nyugdíjaztatásáig meósként dolgozott. Az 1956-os ellenforradalom után az elsők között volt, akik részt vettek az MSZMP üzemi szervezetének megalakításában. A Munkásőrségnek kezdettől tagja volt. 1957- ben költözött Dunakeszire, ahol nyugdíjaztatása után párttitkárnak választották meg. Munkásmozgalmi múltját 1918-tól, párttagságát 1925-től ismerték el. KISS LAJOS Makó, 1900-1956 Szerszámlakatos. 1916-ban lett a Vasas Szakszervezet tagja. Részt vett a győri ágyúgyárban folyó sztrájkban. A KMP megalakulása után a párt tagja lett. A Tanácsköztársaság idején vöröskatona. A proletárhatalom leverése után a románok elfogták, Aradra, Temesvárra, majd Brassóba került. 1920-ban hazatért Magyarországra, ahol rendőri felügyelet alá helyezték. Újabb letartóztatása elől Ausztriába emigrált, s tagja lett az Osztrák Kommunista Pártnak. Később Olaszországban, majd Jugoszláviában vett részt a forradalmi munkásmozgalomban. 1926-ban politikai tevékenysége miatt feketelistára került. Ezután mint varrógépügynök, majd mint pénzbeszedő dolgozott. 1941-ben a Horthy-hadsereg jugoszláviai bevonulása után is tevékenyen működött az illegális mozgalomban. 1944 áprilisában behívták munkaszolgálatra. Októberben megszökött, s Magyarországon, majd újra Jugoszláviában fejtett ki antifasiszta tevékenységet. 1944 októberében Szegeden lépett be a
