Szabó Alfréd (szerk.): Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Cegléden 1945-ig. Részletek a város politikatörténetéből (Cegléd, 1979)
III. Az őszirózsás forradalom győzelmétől a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásáig
III. AZ ŐSZIRÓZSÁS forradalom GYŐZELMÉTŐL A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁIG 1918 októberében hazánk már megérett a forradalomra. Egyrészt a tömegek már nem tűrték tovább a régi elnyomást, másrészt a hatalmon levők sem tudtak többé a régi módon kormányozni; az állam olyan válságba került, melyből már kivezető út nem volt. A kormány összetétele nap mint nap változott; ekkor már csak az október 24-én megalakult Magyar Nemzeti Tanácsnak volt tekintélye. A haladó erők egységes központi szerve volt ez; országszerte megindultak a hozzá való csatlakozások. Az események logikusan vezettek a polgári demokratikus forradalomhoz. Október 31-én a budapesti munkások és katonák megdöntötték a régi rendet. Győzött a béke, a függetlenség és a demokrácia. Cegléd politikai életét is nagymértékű megélénkülés jellemezte október végén. A helyi szociáldemokrata pártszervezet gyakori összejöveteleket rendezett. Különösen Horváth Ferenc elnök és Urbán Pál fejtettek ki komoly agitációs tevékenységet. A mozgalom soraiban most dr. Dobos Sándor és Beck Dezső kerültek előtérbe; mindketten Károlyi őszinte hívei voltak. A háború ellen, a demokráciáért és az önálló Magyarországért folytatott agitációt a helyi sajtó is. „Űj magyar történelem készül ezekben a forrongó napokban. Érzitek-e, katonák, polgárok, munkások, a történelmi idők szárnycsapását?” — vetette fel a kérdést az egyik hatásos kommentár. „Független Magyarországot!” címmel Sárkány József írt cikket október utolsó napjaiban. Ez az írás 1848 forradalmi hagyományaira hivatkozott, követelte, hogy az önálló Magyarország azonnal kössön békét. A Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának híre Cegléd haladó közvéleményében is kedvező fogadtatásra talált. Itt is megkezdődött a csatlakozás a haladó erők e központi szervéhez. Október 27-én a ceglédi földmunkásszövetség taggyűlést tartott. Ezen az összejövetelen ezúttal nem a szervezési kérdések álltak középpontban, hanem a Nemzeti Tanács programjának elfogadása. Ez egyhangú határozattal be is következett. Egyúttal megválasztották a ceglédi küldötteket a november 10-re tervezett Országos Földmunkás Kongresszusra, határozott nagybirtokellenes programmal. A proletárok példamutatása a baloldali polgári szervezeteket is mozgásba hozta. Október 29-én a Ceglédi Népkör és a Ceglédi Gazdasági Egyesület tartott gyűlést. Mindkét helyen kimondták a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozást. Másnap pedig a helyi Függetlenségi Párt értekezletére került sor, melynek határozatáról levélben értesítették Károlyi Mihályt. „Mindig tántoríthatatlan hűséggel szolgáltuk az ügyet” — állapították meg —, majd hozzátették: most is így fognak cselekedni. Szívvel-lélekkel csatlakoznak a Nemzeti Tanácshoz, mert ennek programja az egyedüli kivezető út hazánk számára. Október 31-én reggel a fővárosban a nép forradalma megdöntötte a régi rendet. Az események híre még aznap elterjedt az egész országban. Ceglédre délben érkezett meg az őszirózsás forradalomról szóló első tájékoztatás. Óriási lelkesedéssel fogadta ezt Cegléd lakossága. A délutáni órákban spontán tüntetések kezdődtek; munkások, kisparasztok, diákok, értelmiségiek csoportjai je-30
