Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)

Előszó

állott régi háznak kihangsúlyozásával az író pályafutásával kapcsolatban. Jó és rossz sorsának emléke mindez, félszázados múltat idéz! És itt épül fel az új ház! 1872 július 22-én Pestváros tanácsához beadott kérvényében már »az egészségrendőri vizsgálat elrendelését« kéri :15

Tekintetes Tanács!

Tisztelettel alólirott a Józsefváros tömő utcza 2/263 szám telken szándékolt emeletes uj épitést az 1871 engedély folytán befejezvén, kéri az egésségrendőri vizsgáló bizottmány kiküldését.

Tisztelettel maradván alázatos szolgája

Táncsics Mihály sk.

Hosszú évek óta először találkozunk »sk« névaláírásával a székesfőváros Levéltárának Táncsics-iratai között. Hosszú évek után először és itt — utoljára. 1872 augusztus 15-től kezdve kapja meg a »Házlakhatási engedélyt«.16 Ebből elénktárul a kép : az egyemeletes házban »12 szoba, 4 alcoven, 1 előszoba, 2 konyha, 1 éléskamra, 1 raktár és fáspince« volt. Lenn, a földszinten 4 utcai szoba, 2 udvari szoba, 2 alcoven és 6 konyha. Az emeleten 4 utcai szoba, 2 udvari szoba, 2 alcoven, 1 előszoba, 5 konyha és 1 éléskamra. Raktár és fáskamra a pincében«. Karczag László építési főfelügyelő megállapította jelentésében,17 hogy »beépíttetett 85 □ölnyi terület s a reá fordított építési költség D-ölenkint 320 forintra, összesen 27.200 forintra tehető. A »Jegyzet« rovatban még a következőt olvassuk : »E telken egy kis földszintes vályogépület áll, mely le fog bontatni, miokból ezen xíj építkezés nem neveztetett toldaléknak.«

15.000 forint kölcsönt vett fel Táncsics a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól az építkezésre és a hivatalos megállapítás szerint az építkezés 27.200 forintba került. Miből fedezte a különbözetet? Honnan teremtette elő a hiányzó pénzt? Nem tudjuk. Ha az eredeti terv alapján készült, rekonstruált homlokzatrajzot nézzük, az első pillanatban látjuk, hogy a házat nem művész tervezte. (A városi tanácshoz benyújtott tervet Lohr János építőmester jegyezte.) Táncsics emlékiratai szerint az építőmester, Farnek József »nem volt jobb a deákné vásznánál. Ö is azt az elvet követte, mint minden más építőmester is a dolog természete szerint követni szokott, tudniillik lehetőleg keveset fektetni az épületbe s azt lehetőleg mégis magasra számítani be«. Többe került tehát a ház, mint előzetesen kiszámította s amikor 1872 őszén Táncsicsék beköltöztek (nyilvánvalóan az első emeletre, mert ott volt az egyetlen élés77