Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)
Előszó
Az »Arany trombita« megindítása Táncsics számára a kálváriák, megpróbáltatások, küzdelmek és harcok újabb sorozatát jelentette, a harmadik bebörtönözésig! Az első szám 1869 január 2-án jelent meg, mint »politikai ipari és gazdászati hetilap«. Hangjára nyomban felfigyeltek azok, akiknek nem tetszett a cikkek éles radikalizmusa. Táncsics nem elégedett meg az ellenzéki lapok bírálataival. Kevésnek találta, ami ezen a téren történik : túltett rajtuk. Ezzel természetesen kihívta maga ellen a hatalmat. A magyar királyi ügyek igazgatója 1869 január 11-én átír szabad királyi Pest városa főpolgármesteri hivatalának, hogy intézkedjék : Táncsics fizesse le a kauciót.16 Táncsicsnak nincs pénze. 5250 forint biztosítékot kell letennie, ebből háromezer forint erejéig fogadják el az ingatlan-, illetve házfedezetet. A hiányzó összeget nem tudja előteremteni. Január 29-én újabb beadványt juttat el a városhoz; abban bejelenti, hogy a lap felelős szerkesztői állásától visszalép s eddigi társszerkesztőjét, Sassy Árpádot bízza meg, hogy az »Arany trombitá«-t »saját felelősségére« szerkessze.17 Ugyanazon a napon kérvényezi, hogy háztulajdonát fogadják el teljes biztosítéknak.18 A város a kérvényt átküldi az ügyészi hivatalnak. Közben cikket ír az Arany trombitába: »Van-e nekünk valódi szabad sajtónk? Nincs : mert, ha attól, ki a munkás vagy sokaság értelmének fejlesztésére politikai hetilapot akar kiadni, 5250 forintnyi biztosíték kívántatik, nincs szabadsajtó. Ha ily lapnak minden számától (pl. 2000 példány nyomatva) 20 forint postadíj kívántatik, akkor nincs szabad sajtó, mert ily magas postadíj az ismeret terjesztését akadályozza.« Csengey Endre városi főügyész Táncsics kéréséről úgy dönt, hogy »a 8420 forintra becsült ház- és ingatlan betáblázási biztosíték el nem fogadható.«19 Csengey alapjában nem volt rosszindulattal Táncsics iránt, csupán hivatali kötelességét teljesítette. A székesfővárosi Levéltár több kiló súlyú »Arany trombita« aktái között találtunk egy magánlevelet, Csengey aláírásával, Preisz Henrik jegyzőnek címezve : »Kedves Barátom! Táncsics — mint értesültem — szemoperáció folytán beteg s azért a szobából sem mehet ki. Ily állapotban a kautió tárgyában nem intézkedhetik. Legyen szives tehát a jelentésemre hozott utasító határozatot néhány napig visszatartani, nehogy a szerencsétlent súlyos állapotában zavarjuk. Szivesen üdvözli, barátja.« Jönnek-mennek az iratok, a belügyminisztérium (Szlávy József államtitkár aláírásával) sürgeti a várost,20 a város újra ráír Táncsicsra,21 Táncsics harmincnapi haladékot kér.22 A város a kérést továbbítja a belügyminisztériumba.23 Onnan elutasító válasz érkezik : »mivel a biztosíték a törvény értelmében már egyidejűleg a lap megindításával lett 66
