Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)
Előszó
Jegyzet 1. V. ö. Siklóssy: Hogyan épült Budapest? Fővárosi Közmunkák Tanácsa Története. 2. Az építkezés elleni »felszólamlások« aláíróit később részletesen közöljük. 3. Zitterbarth Mátyás építész, (1803—1867) a régi Budapest építészettörténetének egyik kiváló egyénisége. Főbb művei : az 1874-ben lebontott régi Nemzeti Színház és a Vármegyeháza épületének a Városház-utcára néző része. (1838-—1841) Z. M. a neoklasszicizmus mestere volt. 4. Eredetije Budapest székesfőváros Levéltárában. 5. Azaz bécsi öl. 1 bécsi öl a. m. 6 láb, a. m. l'89öö méter. 6. A »Jahresbericht der Pest-Ofner Handels- und Gewerbekammer für 18S7—1589« (Pest, 1860. Buchdruckerei von Emil Müller) tévesen említi, hogy Zitterbarthék ajánlata 750.000 o. é. forint költségvetést igényelt. Az eredeti ajánlat szövegében ez az összeg 800.000 o. é. forint. (L. Budapest székesfőváros Levéltárában.) 7. Reitter errevonatkozó jelentését a Fővárosi Levéltár őrzi. 8. Hild József, építész (1789—1867) a magyar neoklasszicizmus művésze. Főbb művei: a Lloyd-épület (melyről többször megemlékezünk a dunaparti építkezésekkel kapcsolatban) és a Lipót-templom (Bazilika) eredeti terve. 9. Clark Ádám, angol mérnök, (sz. 1811. Edinburgh, elhunyt 1866. Budán) 1839-ben jött Pestre, ahol átvette a Lánchíd építésének vezetését. (A Lánchidat Tierney William Clark angol vízépítő tervezte.) Clark Ádám, a hídépítés befejezése után (1849) visszatért Londonba, de 1852-ben ismét Pesten van, ahol az Alagutat tervezi és építi. Egyidejűleg megtelepedett nálunk, feleségül vette Áldésy Irmát (a házasságból született gyermekeik : Ilon, Irén és Simon.) 1866 június 23-án kiadott gyászjelentése szerint holttestét »Budán, a Víziváros 74. sz. a. házban szentelték be és a Buda-vízivárosi sírkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetett« 10. Henszlmann Imre (1813—1888) főleg a középkorral foglalkozott, mint archeológus. A magyar művészettörténet-tudomány egyik úttörője, művészettörténeti író. Több ásatást vezetett. 1867 után a budapesti egyetemen a művészettörténet tanára. 11. A jegyzőkönyv eredetije Budapest székesfőváros Levéltárában. 12. Reitter Ferenc vezette az Aldunapart szabályozását és kiépítését. A munka befejezése után a város megjutalmazta. Ehhez a Helytartótanács a következő leiratban hozzájárult: »Magyar Királyi Helytartótanács. 14.118. sz. Szabad királyi Pest város közönségének. Reitter Ferenc állami főmérnöknek az alsó duna rakpartra vonatkozó tervek készítése s azok végrehajtásáért a város részéről leendő megjutalmaztatása, illetőleg nevezett mérnök részére ezen czím alatt várostanácsilag összesen 8000 fttal megszavazott jutalomdíj engedélyezése tárgyában f. ó. Jan. 28-án 30726. sz. a. kelt fölterjesztésére vonatkozólag a közlemények visszazárása mellett válaszoltatok e város közönségének, miszerint ezen országos kormányszék a szóbanforgó tervek készítéséért Reitter Ferenc főmérnöknek járó 3000 fton kívül általa fölszámítható díjjak fejében általánykép 4000, azaz négyezer forintnyi összeget talált olykóp engedélyezendőnek, hogy ezen összeg többször nevezett mérnöknek a kérdéses rakpart-építési munka előhaladásához s felülvizsgálatához képest szabályozandó utólagos részletekben s aránylag csak addig fizetendő, még tettleg az építkezés műszaki vezetésével személyesen foglalkozik, s annak mindenkép eleget teszen és hogy e czím alatt többé semmi más, bármi néven nevezendő fölszámítás, jutalmazás, vagy követelés Reitter Ferencz által nem támasztatható. Kelt Budán a magyar Királyi Helytartótanácstól 1865 évi Márczius hó 18-án. Gróf Pálffy Móricz s. k. (Eredetije Bp. szkfv. Levéltárában.) 58
