Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)
Előszó
13. Tudomásunk szerint a népszerűvé vált és azóta is állandóan hangoztatott jelző elsőízben itt fordul elő. 14. A felterjesztés fogalmazványa Bp. szkfv. Levéltárában van. 15. A Duna szerepe a nemzetközi kereskedelmi forgalomban a középkortól kezdve éreztette hatását Pest és Buda városokra. Európa középkori kereskedelmének nyugat-keleti irányban két pólusa volt. Az egyik : Flandria és szomszédja, a mai Belgium, továbbá Hollandia. A másik: Konstantinápoly. Az út a Rajnától a Dunához s azon le Bécsig, onnan Pest-Budán keresztül a Fekete-tengerhez vitt. Konstanti - nápoly kereskedelmének útja is Pest-Budán vezetett keresztül a XIII. és XIV. század óta. A török birodalom székvárosában megtelepedett genovaiak a tengeren vitték áruikat a Duna torkolatáig, ahonnan szárazon továbbították Brassóba, melytől Szeged, vagy Szolnok felé haladva, Pestnél érték el a Dunát s az áru víziúton indult tovább felfelé. A Vaskapu-csatorna megépülése után a Duna kereskedelmi forgalma újabb perspektívákat nyert. (1890-—1896) A hatvanas években sem volt jelentéktelen a dunai víziút, de a cs. és kir. Dunagőzhajózási Társaság, továbbá a pesti rakpartok kikötőinek megépítése nem sokat lendített az általában szomorú helyzeten. A Kereskedelmi és Iparkamara már előbb említett jelentése 1859-ből kiemeli, hogy nem kikötők építésével, hanem a termelés fokozásával kell a kereskedelmet és ipart előmozdítani. Ez lett volna az előbbrevaló, azután következhetett volna a kikötők és rakpartok építése. 16. Eredetije Budapest székesfőváros Levéltárában. 17. L. Budapest székesfőváros Levéltárában. 18. Táncsics, a börtönből szabadulva, Vadnay Károlyhoz (1832—1902, regényíró, szerkesztő, a Fővárosi Lapok egyik alapítója, később a Budapesti Közlöny szerkesztője) fordult a »Fővárosunk« közlése ügyében. Arra gondolt, bármennyire irodalmi lap is a Fővárosi Lapok, Vadnay közölni fogja a cikksorozatot. Vadnay éppenúgy elutasította T. kérését, mint előzőleg Pákh Albert, a Vasárnapi Újságnál. T. így maga adta ki a munkát, könyvalakban. (V. ö. Révész Mihály: Táncsics Mihály és kora.) 19. 20—20.000 forintot. Az errevonatkozó adatok 1. Budapest székesfőváros Levéltárában. 20. Eredetije Budapest székesfőváros Levéltárában. A »felszóllalás« aláírói között a következő ismert nevekkel találkozunk: Gr. Teleki Sámuel, Gr. Wenckheim József, B. Fiáth Ferenc, Gr. Festetics György, Lónyay Menyhért, Bohus-Szögyén Antónia, Gr. Széchenyi Béla, Rosti Pál, Gr. Festetics Leo, Wodiáner Móric, B. Orczy György, B. Orczy Béla, Deák Ferenc, Gr. Mikes János, Gr. Szapáry Imre, Gr. Károlyi István, Szitányi Ullmann Samu, Gr. Andrássy Gyula, Koppély Frigyes, Gorove István, Birly István, Lyka D. Anastaz, Rupp Ignác, Muraty Szilárd, Franz Kasselik, Sacelláry D. György, Pfeffer Ignác, Barkassy Imre, Nádossy István, Haris Sándor, Takácsy Miklós, Ráth Mór, Frivaldszlty Imre, dr. Kovács Sebestyén, Rock István, Rudnyánszky Ferenc, Csengey Endre, Ebner Xep. János, Havas Ignác, Simon Florent, Nemeshegyi József, Kacskovics Lajos, Mack Gusztáv, Klóh István, Tóth Lőrinc, Kilián Frigyes, Kollarits Ferenc, Giergl Ignác, Monasterly és Kuzmik, Csapkay Imre, Vidats István, Sebastiani Vilmos, Sartory F. Ödön, Vrányi Sándor, Balassa egyetemi tanár, Wagner János egyetemi tanár, Rupp Nép. János egyetemi tanár, dr. Bókay János gyermekkórházi igazgatófőorvos, med. dr. Stockinger Tamás egyetemi tanár, dr. Pólya József m. acad. r. tag, Skalniczky építész, Hajnik Pál, Schlick Bernárd, Degré Alajos, Asbóth Ede, Horváth Dániel őrnagy, Beöthy Ákos, Ambrózy Béla, Gr. Festetics Pál, Okolicsányi Sándor, Földváry Miklós, Ballagi Mór, Rajner Pál, Kanzer Lipót építész, Kölber Károly »kötési gyáros«, dr. Batizfalvy Sámuel orvos, Szenes Ede fűszerkereskedő, Calderoni C., Böhm Sámuel gombkötő mester, Róbert Lampel, Kertész Tódor, Hugmayer J. K. kereskedő stb. stb. 21—27. Eredetijük Budapest székesfőváros Levéltárában. A Nemzeti Színháznak kijelölt dunaparti telket a város 1869-ben, Wenckheim Béla báró belügyminiszter felkérésére 841 □-ölre kiegészítve, a színház javára eladta a Thonet testvéreknek, 403.295 forintért. A vételárat az Operaház céljaira fordították. A telken ma a IV., Vigadó-tér 1. sz. bérpalota áll. 28. A jelentés szerint »egyetlen árverezni szándékozó sem jelent meg«. A tanács erro utasítást adott további terminusok kitűzésére. (Bp. szkfv. Lev.) 59
