Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)

Előszó

rencsés adottságainál fogva megoldja a kettős feladatot: egyesíti magában a kereskedelmi kikötőt és a város lakói számára a látványosság számba menő sétányt.«

Zitterbarth M. és Társa 800.00ü forintos költségvetést terjeszt elő a részletesen kidolgozott építkezési terv végrehajtására.6 Ezt a költségvetési összeget nem kívánja készpénzben, hanem azt javasolja, hogy a város, illetve a tanács engedjen át ennek megfelelőértékű telket a szabályozandó Dunaparton a cég számára. A cég a telkeket elárverezteti s ha az árverésen befolyt összeg több bevételt jelent a költségvetés előirányzatánál, akkor abból egy részt bizonyos kulcs arányában visszatérít a városnak. Viszont, ha az elárverezett telkek áráért kevesebb folyna be 800.000 forintnál, akkor a város további telkeket engedjen át. »Zitterbarth M. és Társa önzetlenségének igazolására azt is felajánlja, — olvashatjuk a beadványban — hogy amennyiben a város ezt a pénzügyi megoldást nem fogadja el, a dunaparti telkek árverését a város maga bonyolítsa le s a befolyt összegből folyósítsa a költségvetés tételét.«

Kétesztendei huza-vona után kezdődött meg a Feldunapart kiépítése. A munkálatokat nem Zitterbarthék végezték, Wagner .János építőmester nyerte el a megbízást, a főfelügyeletet Reitter Ferenc főmérnök gyakorolta, aki a Dunagőzhajózási Társaság rakpartját éppen akkor fejezte be.7 Zitterbarth Mátyás és Társa ajánlatából a városi tanács csak annyit tett magáévá, hogy a pénzügyi megoldásra vonatkozó tervet a környéken levő telkek eladásából valósította meg. Miután csak a felső rakpart épült meg, a költségek végeredményben 360.000 forintra rúgtak — osztrák értékben. 1857 májusában kezdték meg a munkát és 1861 szeptemberében fejezték be. 1861 május 27-én kezdte meg az építkezés felülvizsgálatát a városi bizottság, melynek tagjai a következők voltak : Hild József építész,8 Clark Ádám építész,9 Henszlmann Imre,10 Szumrák Pál és Diescher József mérnökök, továbbá Reitter Ferenc főmérnök és Vassil Alajos segédmérnök, utóbbi kettő hivatalból. 1861 június 14-én tartotta a bizottság utolsó ülését és a jegyzőkönyvek tanúsága szerint mind az építkezést, mind a pénzkezelést rendben találta.111861 májusában a város átadta a kikötőt a Dunagőzhajózási Társaságnak használatra, 1895 december 31-ig.

1861 szeptemberében, négy hónappal a Feldunapart kikötőjének megépítése után, Reitter Ferenc főmérnök előterjesztést adott be a városi tanácshoz az Aldunapart kiépítése tárgyában.12 Mellékelte a tervezetet is, mindkettőt így indokolva :

»Indokolás a Jdoyd és az angol királynéhoz címzett szálloda közt építendő dunarakpart tervezetéhez. Pest, mint a dunaparti

43