Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)

Előszó

városok királynéja,TM elnézve, politikai jelentőségét, mintegy hivatva van arra, hogy a kereskedést és forgalmat a nagy Dunán közvetítse, talán kormányozza is. Ezen hivatás betöltése azon cél, melyhez közelíteni a városnak, úgy mint a hazának nagy érdekében áll. Szükséges és üdvös tehát a város és a hazára nézve azon körülmények előidézése, amennyiben azok még nem léteznek, melyek a forgalmat élénkítik, rendezik és összpontosítják. Egyes nagy hazafiak, valamint Pest honszerető polgárai buzgósága folytán tagadhatatlanul már sok történt ez irányban, de soknak még csak kell történnie, hogy a tudomány, művészet és ipar segélyével a kitűzött cél eléressék és a kezdett mű befejeztessék. Egyik főkelléke az ily hivatási! városnak oly révpart, mely a hajók kikötését, az áruk kiás berakodását szükség esetében azok elhelyezését könnyítse és lehetővé tegye. Ily építkezésre legalkalmatosabb a part azon helye, mely a legnagyobb forgalomhoz, többnyire egyszersmind a város közepéhez legközelebb esik ; Pesten tehát a part azon része, mely a »Lloyd«-épület és a görög templom között fekszik. Hogy nem itt, hanem amott létesíttetett egy partkikötő, hol az inkább a jövőben, mint most felel meg a beléhelyezett várakozásnak, annak oka egyedül a város akkori pénzbeli állapotjában keresendő. A felső Dunaparton az építési költségek nemcsak, hogy a tüstént eladható háztelkekből begyűlt pénzösszeg által fedezve voltak, hanem még maradt is belőle az alsó Dunaparton építendő partkikötő leendő költségeire. így lön lehetővé a Felső Dunaparton eladandó háztelkek s valamint a részben értékesíthető telkekből, melyek az alsó partkikötő építése által támadnak, a legalkalmatosabb és legcélszerűbb helyen a kikötő építését folytatni, talán kiépíteni is. Ezáltal emeltetnék leginkább azon nagyszerű Dunapart, mely oly mély benyomást gyakorol kül- és belföldi szemlélőkre, ezáltal egészíttetnék ki a kikötő és ezáltal könnyebbíttetnék és élénkíttetnék a forgalom. Ezen indokok és körülmények méltánylásánál fogva határozták el Pest város hazafias képviselői folyó évi Szent Jakab hó 18-án tartott közgyűlésükön a partkikötő továbbépítését elvben és fel is szólították az abban működő bizottmányt ebbeli munkálatuk mielőbbi bevégzésére és előterjesztésére. Hátrányos azonban ezen építkezés halasztása is, mert a pesti part szemlélése a lánchídról könnyen győzhet meg mindenkit arról, hogy a Duna gőzhajózási társulat kikötőjének kiszökése által, a Duna szabályozás vonaláig öböl képződött és ott a vízépítészetben tett tapasztalások után ítélve, eliszapodás következik, pedig oly mértékben, hogy rövid idő múlva ott már hajó ki nem köthet. Arányban áll továbbá az építés halasztása a növekedő költségekkel is, mert a part és tám44