Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)

Előszó

egyetlen nevezetesség volt a kis szigetre vezető dróthíd.13 Ezek helyébe javasolta Táncsics az olyan Mulatókertet, »milyet a majdan úgynevezhető világváros megkíván«. Ez a gondolata is megvalósult — a millennium esztendejére, amikor is a Városliget fénykorát élte. (Azóta már az Állatkerttel, Széchenyi-fürdővel, múzeumokkal és Vajdahunyad-várával beépített Városligetet is meghaladta az idő, évtizedek óta kísért a »mulatókért« kitelepítése a Népligetbe.)

Fásítás, sétányok, »gyalogok, lovagok és kocsik« számára építendő »tisztalégű« varázslatok foglalkoztatták börtönében a vak írót. Évtizedekkel később kialakultak Pesten a fasorok, a Stefániaút kocsikorzója és »Űrlovasok számára« az Andrássy-út alsó része, az Oktogon-tértől a városligeti Víztoronyig. A modern sporttelep, a világvárosi Stadion-motívum is Táncsics könyvében merül fel először, mikor az ifjúság számára »futásban való gyakorlópályát« javasol. A társasházak, (öröklakásosházak) építésének gondolatát is ő veti fel — tudtunkkal — először; «közösen építhetnek nagy házat, melynek mindenikük részben tulajdonosa lehet.« Ez a gondolata nemcsak divatszerűen és konjunkturálisán valósult meg a legutolsó évtizedben, de az elkövetkező új városszabályozás egyik legfontosabb és legaktuálisabb kérdése.

Táncsics a Belváros szabályozását is olyan tisztán és élesen látta már 1864-ben, hogy az nem történhetett máskép, mint az ő gondolata alapján. A régi tornyos Városházát és a piaristák ódon épületét valóban lebontották.14 A belvárosi plébánia-templom ugyan a helyén maradt, de »eltolásának« gondolata komolyan foglalkoztatta az illetékes köröket az Eskü-tér rendezései dején. Táncsics — nevezzük az utcákat a könnyebb érthetőség kedvéért mai nevükön — egy hosszú, egyenes útvonalat javasolt a Belvároson át, a Lipótváros és a Ferencváros között. Ez az útvonal csaknem teljes egészében úgy épült meg és úgy áll ma is, ahogy ő gondolta. A városszabályozás áttörte az egykori Fehér Hajó szállót15 és megszületett a Bécsi-utca—Petőfi Sándor-utca—Egyetem-utca—Kecskeméti-utca vonala, az Erzsébet-tértől a Calvin-térig. A különbség Táncsics javaslata és a kivitelezés között csupán annyi, hogy ő a Kecskeméti-utca helyett a Királyi Pál-utcát javasolta. A Szén-tér jelenleg Deák Ferenc-tér, s a Mészáros-utca neve 1875-ben Vámház - körútra változott, a Nagyhíd-utca 1866 óta Deák Ferenc-utca, de az a terület, az a határsáv, az az elv, mellyel a Belváros szabályozását, a »Főtér« (Eskü-tér) kiképzését és az V. és IX. kerület egyenes összeköttetését a IV. kerületen át börtönében is maga előtt látta s ami az adott viszonyok között jelenleg is a legegészségesebb

3*

35