Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)

Előszó

állottak arányban a feladatok nagyságával. A fél évszázad alatt mégis megépültek a város első közművei és a Lipótváros egyenes utcái, az empire-ízlésű házakkal. Pollack Mihály összelőtt Redoutja helyén felépült Feszi Frigyes bizánci és román elemekből egybe - hangolt Vigadója4 és Wodianer Móric is felépítteti Hild József tervei alapján az új Angol Királyné szállodát.5 A hatvanas évek elején (1862—64) készül el August Stüler, porosz építész, Magyar Tudományos Akadémia-épülete, az olasz reneszánsz paloták stílusában, bár azoknál szárazabb köntösben, olasz könnyedség helyett porosz merevséggel. A középületek körül pedig megkezdődik a nagyobbarányú bérház-építkezés, amit a szükség, a bevándorlás növekedése követelt. (Pest lakossága 1850-ben 127.935 s ez a szám az 1867-es kiegyezésig kétszázezerrel növekszik.) A bérházak silány, olcsó anyagból készültek. Belül sivárak, kívül dísztelenek. Ekkoriban született találó elnevezésük : bérkaszárnya.

A hatvanas évek Budapestjének nincsenek történetírói, akik összefoglaló képet adnának a városról. Folyóiratok és napilapok cikkeiből, emlékezésekből, tárcarovatokból kell kiválogatnunk azt, ami többé-kevésbé hitelesnek látszik, s többet mond számunkra egy-egy »színes riportnál«. Hoitsy Pál6 1927-ben így emlékszik vissza a- kiegyezéselőtti fővárosra : »Pest területileg is kicsi. Észak felé a London-szálloda (a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre-út elején) az utolsó épület, azontúl a vasúti pályaház (Nyugati pályaudvar) mögött a Váci-temető (ma Lehel-tér) terül el, ahol düledeznek a kripták s kifehérlenek a régi halottak csontjai. Kelet felé a pályaudvar (Keleti) telkén és a környéken is, veteményes kertek zöldéinek. Déli irányban, a Boráros-téren túl, két gőzmalom és néhány ácstelep van. A Városliget irányában ki van építve a Király-utca, de akik ott laknak, azoktól is tréfásan kérdezgetik az ismerősök : »Milyen Önök felé a vetés?« Az Aradi-utca egyik oldalán tehenészmajorosok házai állanak, a másik oldalon akácerdő terül el, ide hordják az istállókból a trágyát«. . Országh Sándor dr.7 bővíti a képet. A Lánchíd pesti hídfőjének környéke sár- és porfészek s állandóan új anyaggal táplálja a Duna homoktengere. Az egész Dunapart, Pesten is, Budán is, csúnya, bűzös hely, ahová a város szemetét rakják. A Váci-út, a Kerepesi-út (ma Rákóczi-út) és az Üllői-út, télen át csaknem járhatatlan. A Terézváros keskeny, szűk és piszkos utcák tömkelegé. ..

Ez a »városkép«, ilyen a város állapota. A Bach-korszakot sinyli Budapest s a lelkek megtelnek fájdalommal, mikor híre érkezik az európai világkiállításoknak, a külföldi metropolisok csodálatos (legalábbis Pest-Budán csodának tűnő!) fejlődésének. Bécs

27