Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget

PEST MEGYEI PILISCSABA KERESKEDELMI ÉS TSCHAWA / Zaba IPARKAMARA Irányítószám: 2081 Körzethívószám: 26 PILISVÖRÖSVÁRI Ezt a szép fekvésű, erdős hegyvidé-IRODA: két már a rómaiak is lakták és Boldog 2085 Pilisvörösvár,Ligetnek nevezték. Fő u. 83.A mai, Árpád-kori eredetű telepü-Tel.: 26/333-434,lés a XIII. század végén a margitszige-26/333-435ti apácáké volt, de a török időkben elpusztult. A XVIII, században német ügyfélszolgálati és szlovák telepesek népesítették be. rend: A múlt század elején Piliscsaba volt hétfő: 12-18 h, József főherceg uradalmának köz­szerda: 8-16 h, pontja. péntek: 8-12 h A Szent Szűz születése tiszteletére szentelt római katolikus templom A pilisvörösvári 1778-81 között épült; egyhajós körzethez tartozó homlokzati tornyos formában. települések: Pilisvörösvár, üröm, Pilisszentiván, PILISSZÁNTÓ Piliscsaba, SANTOV Solymár, Irányítószám: 2095 Körzethívószám: 26 Pilisborosjenő, Tinnye, Jórészt szlovák anyanyelvűek által Pilisjászfalu, lakott település a Pilistető festői kör-Pilisszántó nyezetében. Megközelíthető Pilisszent­keresztről, vagy Pilisvörösvár irányá­ból a 10. sz. út felől. Volán busz a budapesti Árpád hídi végállomásról indul ide. A közeli pilisszántói kőfülkében és más szomszédos barlangokban a jég­korszak állatvilágának (barlangi med­ve, rénszarvas) csontmaradványait, pattintott kőszerszámokat, tűzhely ma­radványokat, csonteszközöket tártak fel a régészek. Az itteni gazdag régé­szeti leletanyag alapján önálló pilis­szántói kultúráról beszélnek a szakem­berek. A település történelmi emlékei a római korig vezetnek vissza. A község temploma előtt található római mér­földkövet a felirat tanúsága szerint 230-ban helyezték el. Egységes barokk stílusát máig megőrizte. A hatalmas méretű belső rendkívül jó arányú. Berendezése a budai Klarissza templomból - a rend feloszlatása után - került ide. A temp­lom előtt Nepomuki Szent János szobra áll. A község neves - már a háborút megelőző évtizedekben kialakult - üdülőterülete, a Klotild-liget. Házai 300 m-re felkapaszkodnak a Nagy-Kopasz­­hegy oldalába. A túrakedvelők innen jól megközelíthetik a Csabai-torony dolomit szikláit és a tőle kb. 5 km-re lévő 550 m magas Nagy-Szénás kedvelt kirándulóhelyét. 1991 óta itt működik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsésztudo­mányi Kara. A Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt barokk stílusú katolikus templom 1760-ban épült. Oltárképét Feszty Masa, (Feszty Árpád lánya) fes­tette 1953-ban, az 1865-ben dúló tűz­vészben megsemmisült eredeti pótlá­sára. Belső berendezését Bebó Károly szobrász készítette a templom építésé­vel egy időben. Az egykori Baross-kúria 1826-ban épült, jelenleg óvoda. Eredeti építtetői a Gyurkovics (Jurkovics) fivérek vol­tak. Kisebb magaslaton álló, mellék­­épülete alatt XVI. századi pince került elő a közelmúltban. A klasszicista kú­ria hátsó homlokzatához pilléreken nyugvó timpanonos előcsarnok kap­csolódik. 1895-ben épült az Orosdy-kastély. Építtetője, Orosdy Fülöp, Kossuth egykori titkárának fia volt, tervezője pedig a kor ismert építésze: Meinig Artúr. Ma fogyatékos gyerekek bentlakásos iskolája. A község hagyományos rendezvé­nye júniusban: a pilisszántói búcsú.

Next

/
Thumbnails
Contents