Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke
Duna-Tisza közi fejfák SZENTMÁRTONKÁTA Irányítószám: 2254 Körzethívószám: 29 A Felső-Tápiótól északra eső község a településen áthaladó 31. sz. közúton illetve vasúton érhető el. Feltehetőleg honfoglalás kori település. Oklevél először 1349-ben említi. A Káta nemzetség birtoka volt 1663- ig. A Tápió-vidék más településeivel ellentétben a török uralom idején fennmaradt, protestáns lakosai Nagykátáról települtek be. A falu mellett 1704- ben és 1710-ben kuruc sereg táborozott. 11. Rákóczi Ferenc is tartózkodott itt, - innét keltezett levelei szerint. A XVIII, századtól a Prónay, majd Battha család tulajdona. Az utóbbiak 1787-ben épületet adományoztak a községnek iskola céljaira. Kossuth Lajos a tápióbicskei csata után a Batthakúriában szállt meg. Az 1882-ben megépült Budapest - Szolnok vasútvonal sok változást hozott a község életében. A lakosság új munkaalkalmakhoz jutott és bővültek a település piaci kapcsolatai is. 1900-ban Polgári Olvasókör alakult, amely 1948-as feloszlatásáig folyamatosan működött. A XVIII, században még fennálló középkori templom kőanyagából 1782-85 között építtette Migazzi püspök a Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus templomot. Főoltárképét Maulbertsch köréhez tartozó festő festette. Témája: Szent Márton halottat támaszt fel. A keresztelőkút román kori oszloptöredéken nyugszik. A szemközt található református templom 1785-ben épült, tornyát viszont csak 40 évvel később építették fel. Ekkor készültek a karzatok, s valószínűleg a síkmennyezetes fedés is. A templomba 1996. október 23-án harangjátékot szereltek fel. Naponta különböző időpontokban énekdallamok csendülnek fel. Az útkereszteződésre néz az 1840-ben épült református parókia is. Híres a református temetője, ahol ember alakú fejfákat állítottak. A 31-es út mentén található az eredetileg Prónay, később Dessewffy, majd Polgár-kúria (Rákóczi utca 69.). 1810 körül épült klasszicista stílusban. Jelenleg ipari szövetkezet központja található benne. Az egykori Boldog-kátán áll a későklasszicista Katona-kúria. A községben szép oromzatú, alföldi típusú népi lakóházak (Rákóczi u., Dózsa György u.) is láthatók. A vasúton túli részen fekszik a Homokerdő, amely a település dombos, erdős része, a Tápió-patakkal. Szép kirándulóhely, horgászást, lovaglási, sőt vadászati lehetőséget is nyújt a község. Néhány kilométerre, már a Jászság peremtelepülése a szomszédos Szentlőrinckáta. Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt római katolikus templomot a XVIII, század első felében építették, tornyát viszont csak 1936- ban történt átépítésekor kapta. A belsc egyes részletei még a XVIII, századi állapotra utalnak. Az oltárok és a szószék is barokk alkotások. TÁPIÓSÁG Irányítószám: 2253 Körzethívószám: 29 A település az Alsó-Tápió jobb és bal partján fekszik. Közúton a 31. sz. közlekedési úton érhető el, Tápiószecső, Szentmártonkáta vagy Nagykáta felől. Történelem előtti múltjára a zsigerpusztai újkőkori, és a Várhegy bronzkori leletei utalnak. Első okleveles említése 1271-ből való. Az ős: Kartal nemzetség birtoka voit a XIII században. 1633-34-ben a töröl kincstári adólajstromban szerepelt, a XVII. század végén elpusztult. Az 1720 as összeírás szerint két éve települi OsU-PÜSl' MÜ/OVArtOSOK A i'AHIO VIOÜKÜ
