Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke

íjra, cseh jövevényekkel. Az egyik alurész ma is viseli a “Csehország” levet. Ekkor kapta meg adományként voháry István gróf, akitől házasság ltján az Esterházyakra, majd a begleich családra szállt. A Keglevich birto;ot 1870-ben gróf Szirmay Sándor zerezte meg.

XVIII, századi középkori temploma lelyére épült Szent Mihály tiszteletére jelenlegi római katolikus temploma, melyet 1880-ban kibővítettek. A szaldón álló, egyhajós, klasszicista ímplomot zömök homlokzati torony s nagy, félköríves ablakok jellemzik. i templom melletti barokk szobor <zent Pált ábrázolja. A XVIII, század özepéről való Nepomuki Szent János

TÁP1ÓSZECSŐ

Irányítószám: 2251 Körzethívószám: 29

A település a Felső-Tápió bal partin fekszik. A 31. sz. főközlekedési út tvezet a településen, de vasúton is lérhető.

Több, mint 700 éve lakott. Oklevél lőször 1263-ban említi, Zeczw, majd echew, Zecherd néven. E települést ímélte meg leginkább a török. sterházy, Grassalkouich birtok, majd

XIX. század második felében a chossberger családé. Középkori imploma a XVIII, század végéig fennlaradt, de 1779-ből már az új római atolikus templom építéséről van lat, amelyet Esterházy Károly költ:gén emeltek és Szent Miklós tiszteiére szenteltek fel. A finoman tagozott homlokzatból a toronytest kissé előlép és lendületes formában emelkek a magasba. A belső egyetlen teret kot; hajója azonos szélességű a entéllyel. Hevederek osztják meg a oltozati mezőket. Főoltárképe 1806- in készült, a Myrai Szent Miklóst mázolja. Mellette két angyalszobor

szobor egykor a templom előtt állott, onnan helyezték át a Tápió partjára. Az egykori Keglevich-kúriát, amely Ybl Miklós tervei szerint épült, a második világháború okozta sérülések miatt 1964-ben jórészt lebontották. Parkjában ma általános iskola van. Itt áll a víztárolónak átalakított megmaradt toronyrész. Népi építészeti emlékei a Kossuth Lajos utcai és Templom utcai lakóházak, amelyek még őrzik a régi szerkezeti formákat (ágasfa, szelemengerenda, nádazott tető).

A falu közelében, Zsigerpusztán látható az egykor fontos kereskedelmi út, a sóút forgalmát bonyolító ún. törökhíd. A Sajgón ívelt át, jelenlegi formáját 1815-ben kapta.

Fogathajtók

felvonulása

van, amelyek a korábbi oltárt díszítették. A templom és a vele szemben álló, részben átalakított barokk plébániaház harmonikus együttest alkot. A templom mögött XIX. század elejéről származó Szent Vendel szobor áll.

Kiemelkedő kulturális értéke a falunak a Hagyományőrző tlépi Együttes és Asszonykórus. A külterületen 36 hektáros horgásztó található, lovastúrák is tehetők. 1996-tól Tápiószecsőn évente országos fogathajtó bajnokságot rendeznek.

oüi.-püsr iviügyüi iwuóvArtosöK üs a i'apio vioüic; 33