Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke

Nekem valamennyi között legkedvesebb Madaram a gólya, Édes szülőföldem, a drága szép alföld Hűséges lakója. Tán azért szeretem annyira, mert vele Együtt növekedtem, Még mikor bölcsőmben sírtam, ő már akkor Kerepölt fölöttem /Petőfi Sándor/ Fehér gólya TÁPIÓSZŐLŐS Irányítószám: 2769 Körzethívószám: 53 Tápiószőlős 1947-ben alakult - Tápiószelének haleszi részén. Ekkor indult meg az addig szétszórt tanyás település fejlődése. Különleges látniva­ló a temető bejárati kapuja és a községháza díszkapuja. Mindkettőt két helyi mester, Rátkai Mihály és fia, ifj. Rátkai Mihály készítette. Kör­nyékének növényvilága jellegzetes. TÁPIÓGYÖRGYE Irányítószám: 2767 Körzethívószám: 53 A 31. sz. főúton közelíthető meg, tápiószelei elágazással ill. vasúton. Első okleveles említése a Váradi Regestrumban történt, 1220-ban. A török hódoltságot megelőzően a Podmaniczky és Dubraviczky csalá­dok birtokolják, majd Werbőczi István birtoka. Az újratelepítés idején a Hu­szár és Bencsik családok, később a Prónay és Györgyei családok az urai. A Györgyei-kastélyt 20 hektáros park övezi, gazdag növényzettel. A kastély a XIX. század végén épült; ma a megyei önkormányzat egészség­­ügyi intézménye működik benne. A község strandfürdője és kempingező helye is az egykori park területén van. Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1860-ban FARMOS Irányítószám: 2765 Körzethívószám: 53 Közúton megközelíthető a 31-es útról Nagykátánál elágazó 311-es úton, amely Ceglédre vezet. Nagykáta és Tápiószele között fekszik. Vasúton is elérhető. 1241-ben említik először okleve­lek. Régészeti emlékei között szerepel-A madárvilág kedvelői gyakran megfi­gyelhetik a mezők felett lebegő, vagy éppen zsákmányukra lecsapó egerész­ölyveket. Külterületén a 311-es út mellett fekvő egykori Török József majorban áll az 1920 körül épült hollandi ház, ami íves formáival, zsúpfedésével a népies szecessziós építkezés érdekes színfoltja. A Tápiószőlőstől keletre kiágazó bekötőúton közelíthető meg Újszilvás. Évente motoros találkozót tartanak itt. épült romantikus stílusban a XVIII, századi templom helyére. A templom­kertet volutás talapzaton 1797-ben ál­lított kereszt, illetve 1763-ban készült Nepomuki Szent János szobor díszíti. A község központjában 1983-ban nyílt meg a Falumúzeum (Béke u. 2.), az 1883-ban épült ka­tolikus tanítólakban. Alaprajzi érdekessége a kél háromosztatú lakrész összeépítése. A bejáratok ellen­tétes oldalra kerültek. A belsők az 1920-as évek pa­raszti kultúráját tükrözik. A múzeumnak nine« meghatározott nyitvatartási ideje. Bejelentésre láto­gatható: Polgármesteri Hivatal (53) 383-001. A múzeumkertben találjuk a Szent Orbán szobrot, amelyet 1897-ben állí­tottak. A hagyomány szerint 1936-bar csonkították meg a falu lakói, e termést elpusztító nagy fagy miatti el­keseredésükben. A falu környékér apróvadas vadászterület, s a közel halastavakban horgászási lehetőség is biztosítható. nek szarmata, kelta, avar, Árpád-kor leletek. A XV. században a Péceli Farmosi és Dobozy családé. Lakó mezőgazdasággal, szőlő-, gyümölcs termesztéssel foglalkoznak. A Hajta és az Öreg-Hajta felduz zasztásával keletkezett a farmos nádastó, mellette tájházat tekinthe tünk meg, amelyet a helyi művelődés ház gondoz. /3 Oi'-l.'PÜSr I'/IÜGYÜI iVli-V.ÖVArtOSOK :iS A l'APIO VIOÜKÜ

Next

/
Thumbnails
Contents