Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke
f/ /UnfV. 'boldogkáta \ Szentmárlonkáta •mmos £GRE^TA * ' NAGYKÁTA s Maglód _ Pusztaszentis:Váv^ < SUlySaP'. Ecser - _ (fri ^í-sági leesés Gyömrő Mende / ^~örT AÍídiássyteíep Gazdák erdeje' oPusztaiöb TeJepuszta R Gomba 'ß^X~ w Táninnwhrn Tápióbicsl utii mm 1 I (Buekatanyik Hegréssytanfa “f'“®)»1 raszt ^MONORItRDÖ-elscnyáregyhaza \ pj|j< Károíyitp.» ‘ Szentimreteiep l^oşl Nyáregyháza“^» «Csetnekitelep K\S0Bgpusm^'^É^ Tápiószőlős fagyirpnya0 f Homokre Ceglédiére«! <, Dánszentmiklós \ Csetharasztmajor Rákóczitelep ° fíétídűió Nyársapát Tézerdődűlő Jászkarajenő NAGYKŐRÖS ----U A felszíni domborzat és vizek szempontjából a megye délkeleti része a legszegényebb, tekintve, hogy a táj jellege alföldi. Mindez azonban csak azt jelenti, hogy a másfajta vidék másfajta látványt nyújt, másféle élményeket kínál, mint a dombság, a hegyvidék, vagy a nagy folyó, a Duna partvidéke. Az Abony, Cegléd, Nagykőrös térsége igazi róna, a maga sajátos szépségével. Pécelnél még 316 m magasan emelkedik a Gödöllői-dombság erdős magaslata, a Tápió vidékén már az alacsony térszínű Jászságba, a Zagyva-völgyébe, a három közeli város vidékén pedig a Duna-Tisza köze homokhátságába simul a dombság. A földtörténet 10-12 millió évvel ezelőtt lezajlott eseményei, a Pannon-tenger üledékei a hévízkutató fúrások nyomán jól nyomon követhetők, mivel a kéregmozgások során a felszín közelébe kerültek. Ezeket a rétegeket finomszemcsés homok, iszap, agyag, 4 iW^ŐVArtOSOK í\$ A f/\:>IÓ VIOs'-KÜ
