Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke

agyagmárga, lignites agyag, lignit alkotják. Ény-DK irányú törésvonalat követ a Tápió-völgye, e kisrégió legjelentősebb kétágú vízfolyása mentén. A Felső-Tápió Isaszeg alatt Jakabszállás-pusztánál ered és néhány kilométer távolságban Sülysáptól már párhuzamosan folyik Tápióbicskéig az Alsó-Tápióval.

Az egyesült Tápió a megyét elhagyva a Zagyvába torkollik. Az alföldi jellegű felszíni formákat, a mikrodomborzatot újkori folyamatok alakították, s alakítják helyenként még ma is. A korábbi időszak löszlerakódása, s a holocén üledékek eltérő minősége miatt azonban a látszólag egynemű homokos felszín alatt mozaikszerűen sokszínű ásványi összetételű réteg alapozza meg a mező- és erdőgazdálkodás számára olyan fontos talajképződést, s a környezet vízgazdálkodási viszonyait is.

Az alföldi erdők viszonylag nagy összefüggő foltjai természetvédelmi oltalom alatt állnak. Legjelentősebbek az M5-ÖS autópálya és a 4. sz. főközlekedési út között húzódó cséuharaszti gyöngyvirágos tölgyesek, gyertyánosok, borókások, a pusztavacsi és a Nagykőrös határában lévő erdők.

A lefolyástalan területeken szikes :avak, lápos területek alakultak ki saátos növény- és állatvilágukkal. ^ Duna-Tisza köze legészakibb lápnaradványa Cegléd-Csemő határában a Gerje-patak mentén található. Ritka élővilága miatt védett. Ugyaniak védettek a kocséri szikes legelők.

A Tápió mentén Farmos-Nagykáta határában 350 ha-s területet nyilvání:ottak az utóbbi időben védetté, euróbái jelentőségű madárélőhellyé. Az sgyhangúnak előbbiek szerint sem mondható alföldi tájban a természetiek ősidőkből megmaradt emlékei mellett a gazdálkodó ember tevékenysége is nyomon követhető a homoki

szőlőültetvények, gyümölcsösök dombokra felkúszó, tanyákat átölelő látványában.

A városi múzeumok, helytörténeti gyűjtemények tárlóiban megismerkedhetünk e vidék gazdag őstörténetével. A több ezer éves régészeti leletek között talán legismertebb a tápiószelei Blaskovich Múzeumban másolatban látható szkíta fejedelmi sírból előkerült aranyszarvas (eredetije a Nemzeti Múzeumban van). Valamennyi mai település helye szinte az újkőkortól lakott, kivéve azokat, melyek a XVIII, sz.-tól megindult fejlődés következtében lakatlan pusztákból népesültek be lakott falvakká, mezővárosokká. A honfoglaló magyarok az egész területet bir- Az Ecseri lakodalmas

tokba vették. (Állami Népi Együttes)

Oül. i^sr MÜGYÜI iVIÜ/ŐVÁrtOSOK :':S A l’ÁPIÓ VIOs'üC!