Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Budapest, ahol az utak találkoznak
PEST MEGYE ÉGHAJLATA A megye klímája mérsékelten meleg és mérsékelt csapadékos kategóriába tartozik. Hőmérsékleti viszonyok A megye átlagos évi középhőmérséklete 10 és 11 °C körül alakul. A legmelegebb hónap a július (középhőmérséklete 20-21 °C), a leghidegebb a január (-1 és -2 fok között váltakozik). A legmagasabb nappali hőmérsékletek általában júliusban fordulnak elő, de az augusztusi átlagos maximumok csupán 0,3 fokkal maradtak el a júliusi értékektől. Általában júliusban és augusztus első felében napközben 27-30 fokig emelkedik a hőmérséklet, az éjszakai lehűlések 14 és 18 fok között alakulnak. A legmagasabb maximumhőmérsékletét (abszolút maximum) 37,0 °C 1968. július 10-én Vác térségében mérték. Átlagosan Pest megyében nyáron un. nyári napok száma (amikor a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri, ill. meghaladja a 25 ”C-ot) 80-85 között mozog, ebből áprilisban átlagosan 2, májusban 9, júniusban 15-16, júliusban 20-22, augusztusban 19-21 és szeptemberben 10 nyári napra lehet számítani. A hőségnapok (maximumhőmérséklet 30 fok felett alakul) egy évben 20 körül mozog, júniusban átlagosan 4-5, júliusban 8-10, augusztusban 5-7 és szeptemberben 1 ilyen napra számíthatunk, viszont egyes években az átlagosnál jóval több hőségnap fordulhat elő, pl. 1977-ben májusban 2, júniusban 6, júliusban 13 és augusztusban 23 napon át (összesen 45) mérték a 30 fok feletti hőmérsékleteket, 1992-ben is 29 hőségnap adódott, ebből 23 rap augusztusra esett. Nyáron - főként július második felében és augusztus első felében - (júliusban átlagosan 10, augusztusban 12) gyakran fordulnak elő a komfortérzetét csökkentő un. túl meleg éjszakák amikor az éjszakai legalacsonyabb hőmér»éklet nem süllyed a 18-20 'C alá). A legmelegebb éjszaka 1988. július 6-án volt, ekkor az éjszakai órákban csak 24,2 °C-ig hűlt a levegő. A téli hőmérsékleti viszonyok igen szeszélyesek, zord, száraz szakaszok és enyhe, csapadékos időszakok gyakran váltogatják egymást. A fagypont alatti átlagos havi középhőmérséklet általában csak januárban alakul. Télinek minősülnek azok a napok, amikor a hőmérséklet napi csúcsértéke nem haladja meg a 0 ”C-ot, vagyis egész napon át tart a fagy. Fagyos napot akkor regisztrálunk, ha a hőmérséklet napi mélypontja 0 'C-ig vagy az alá süllyedt. Pest megyében átlagosan 97 fagyos, 25 téli és 10-11 zord napra lehet számítani. Természetesen a legtöbb téli (12-14 nap) és zord nap (6-7 nap) januárban adódik. A Pest megye sík területein a legalacsonyabb hőmérsékletet (-23,2 °C-ot) 1968. január 10-én mérték. Légnedvesség, felhőzet, csapadék A relatív légnedvesség évi járásában a maximális értékek decemberben, a minimumok júliusban észlelhetők. Általában napközben a legmagasabb relatív nedvességtartalom a korai hajnali órákban figyelhető meg, a napkelte után a nedvességtartalom csökken és az esti óráktól ismét emelkedik. A téli, őszi hónapokban átlagosan 10-12 ködös napra lehet számítani. A ködös órák száma decemberben meghaladja, januárban közelítheti a 100-at. Napfényben legszegényebb időszak a december, a nagy borultság és a rövid nappalok miatt. Ekkor a napfényes órák száma 54 óra. A tél előrehaladtával a napfénytartam nő és növekedése júliusig tart. Az évi menet szerint a borultság átlagosan decemberben legnagyobb és augusztusban legkisebb. Egy másod maximum júniusra - monszunális időjárással kapcsolatos - esik, ami az intenzívebb ciklontevékenységgel magyarázható. Az évi átlagos csapadékösszeg 500-680 mm között alakult. A legcsapadékosabb hónap június, ebben a MAKflKUS \mWm& 301
