Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Budapest, ahol az utak találkoznak
hónapban átlagosan 60-70 mm csapadék hullik, másodlagos maximum májusra esik (50-60 mm). Viszont a csapadékos napok évi eloszlása más jellegű, mint a csapadékmennyiségeké, vagyis a legtöbb csapadékos nap természetesen júniusban van (12-15 nap), azután május és november következik (10-14 nap). A nyári hónapokra jellemző, hogy csapadék inkább intenzív, rövid ideig tartó kiadós záporokból származik. A megyében november második felétől március végéig gyakran előfordulnak havazások. Ez alatt az idő alatt átlagosan 18-20 napon havazik. A hótakarós napok átlagos száma eléri a 25-30 napot (ebből novemberben 2, decemberben 5-7, januárban 10-12, februárban 7-10 és márciusban 2 napon keresztül várható hótakaró). A Börzsöny éghajlata A Pest megye sík területeitől eltérően a Börzsöny a mérsékeltövi hegyvidéki éghajlat sajátos vonásaival rendelkezik. A hegység szigetszerűen emelkedik ki a környező alacsonyabb területek szintjéből és útjában áll a különböző irányú szeleknek. A Börzsönyön átkelő légtömegek felemelkedés során valamivel lehűlnek, gyakran párateltté is válnak, ami a hegység csapadékosabb jellegét biztosítja. A Börzsönyben a magassággal csökken a hőmérséklet, a légnyomás viszont növekszik, a levegő relatív nedvességtartalma és a csapadékmennyiség is észrevehetően növekszik. A Börzsöny bő csapadékú szigetként emelkedik ki a viszonylag száraz, alacsony fekvésű környezetből. Pl. a hegység 500 m-nél magasabb részein az évi csapadékösszeg több helyen 800 mm, vagy annál több lehet. A csapadék maximuma általában májusban hullik le. A tél a környező vidékeknél nedvesebb. A hegység délkeleti lejtőin, pl. Nógrádon is sok a téli csapadék. Érdekes, hogy Nógrádon, ellentétben az ország más részével, a tavasz a legcsapadékosabb évszak. A Börzsöny legcsapadékosabb területe a délkeleti lábánál (Kisinóc- Királyrét-Diósjenő között) található. Börzsönyben januárban a havi középhőmérséklet -3 fok alatt alakul (ezzel szemben a megye sok területén -1 és -2 fok között alakul). A nyár is valamivel hűvösebb, pl. július középhőmérséklete nem éri el a 17 fokot sem. A hegység 800 méter fölé emelkedő részein az évi középhőmérséklet kb. 6-6,5 fokra tehető. A téli napok száma (amikor napközben is fagypont alatt marad a hőmérséklet) átlagosan 40-45, a nyári (amikor a napi maximumhőmérséklet 25 felett alakul) napok átlagos száma 50-60, a hőség napok száma, amikor 30 fok fölé emelkedik a csúcshőmérséklet, 4-5 nap körül várható. Azonkívül a magassággal csökken a hőmérséklet, a levegő nyomása. A nedvesebb környezetben a nagyobb nedvességigényű erdő található. A száraz, napfényben gazdag időszak általában a nyár végén - ősz elején alakul ki. A Börzsöny hóklímája A Börzsönyben a hótakaró első napja a hegység legmagasabb részein átlagosan október 12-14 körül, utolsó napja április 8-10 körül lehet. A magasabb fekvésű részeken előfordulhat 1 m-nél is nagyobb hóvastagság. A Börzsönyben akadnak olyan meredek északias lejtők, amelyek a hosszú téli időszakban sem kapnak közvetlen napsugárzást. Az ilyen helyeken a hó hosszú ideig megmarad. Az északias lejtőkön a hótakaró néhány héttel hosszabb ideig tart és a hegység lábához képest különösen az északias lejtőkön alakulnak ki alacsonyabb hőmérsékleti értékek. A zárt völgyekben kisebb a napsütés valószínűsége. A Börzsönyben a mikroklimatikusan elkülöníthető területrészek végtelen sok mozaikjára bontható. A változatos mikroklíma kialakulásában a domborzat mellett a változatos vízrajznak (pl. sűrű forráshálózat), növényzetnek és talajviszonyoknak is nagy a szerepe. Még az egyes közelfekvő területek között is elég nagy lehet a különbség. Ez még jobban fokozódik, ha az egymástól távol eső területek egy-egy mikroklimatikus viszonyait hasonlítjuk össze, pl. az említett helyek jellegzetes növényzete alapján. i:oniviÁció;<
