Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget
fejlődött. A XIV. század végén a királyi palota már a hazai gótikus világi építészet kiemelkedő alkotása. Udvarát művészi értékű, faragott kőkutak díszítették. Itt keresték fel, s hívták meg Lengyelország trónjára Nagy Lajos királyt 1370-ben. Koronázása után a lengyel koronát is a visegrádi palotában őrizték. Második fénykora Mátyás király uralkodása idején jött el. Nagyszabású építkezések, átalakítások jellemezték ezt a kort. Kialakult, a késő gótikus részletekkel gazdagított palotaegyüttes, amelynek maradványai ma is láthatók. Az udvar előkelőségei pedig a királyi rezidencia közelében építettek szebbnél szebb házakat, kisebb palotákat. E pezsgő életű fővárost a török háborúk pusztítása, az ismétlődő rablások fosztották meg minden ékességétől; taszították a hanyatlásba. A császári hadvezetőség sem kegyelmezett az épületeknek a török távozása után. A még megmaradt fellegvárat - számos magyar várhoz hasonlóan - a XVIII, század elején (1702-ben) Lipót császár parancsára felrobbantották, így és ekkor semmisült meg hosszú századok sok híres emléke. A község a múlt század elején kezdett ébredezni, új életet kezdeni. A dunai gőzhajózás megindítása után vált kedvelt kirándulóhellyé, s egyre több turista, kereste fel. A XIX. század utolsó évtizedeiben már kialakult településképe van. Századunk elején épültek az első nyaraló villák. A történelmi megpróbáltatások korunkban is kísértenek. Végül is szerencsés véget ért a vízlépcső építését szorgalmazó és ellenző kampány. Eredményeképpen Visegrád elhanyagolt belső, parti sávja megszépül, felújul. A lepencei strand közelében nagy kiterjedésű zárt, sportöböl alakul ki, s új jacht kikötő építése is szerepel a táj helyreállítási tervében. Visegrádi táj a A Visegrád látnivalóit felfedező utat a nagymarosi partról hajóállomásnál célszerű kezdeni. A kirándulóhajók érkezése mellett ide fut be a 11. sz. út, itt van az első parkolóhely, ahol a járművek leállíthatók. Mögötte, néhány lépésnyire a régi Vízibástya maradványai láthatók, amelyet valamikor nagyméretű falak kapcsoltak az Alsóvárhoz. A kapu, amelyen keresztül haladva a vendég Visegrád területére lép, később épült. A Vízibástya feljárójánál IV. Béla király szobra látható; vaskorlátain az Anjou-család, Zsigmond és a Hunyadicsalád címerei. A Fő utcán - Mátyás király mellszobrát őrző - park mellett haladunk tovább. A szobor Fadrusz János kolozsvári Mátyás szobrának másolata. A Fő utca 5. sz. alatti házban élt 1875- től - a halála előtti napokig - Görgey Artúr a szabadságharc megvádolt hadvezére. A Görgey-háztól nem messze kezdődik a királyi palota hosszan elnyúló ásatási területe - a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma állandó kiállításával (Fő utca 29.). A palota feltárt maradványai mintegy ötszáz méter hosszúságú és százötven méter szélességet meghaladó területet foglalnak el a hegy lábánál. A PIUS, A VIS:iCiHÄi)MI:iOYS:':0 :':3 A l'Üi'IOiíÜl-S/IO::I M
