Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget

A palota romterülete A díszudvart és a kutat így mutatta be leírásában az egykori szemtanú, Oláh Miklós: “Középen forrás tör elő a csodálatos művé­szettel kifaragott vörösmárvány kútból, amelyet a múzsák domborműves alakjai díszítenek. Tetején Cupido alakja ül, s egy márvány­tömbből szórja ki a jó ízű hideg vizet.... Ez a forrás Hollós Mátyás királynak parancsára győzelmi ünnepek alkalmával bort folyatott, éspedig hol fehéret, hol vöröset...” A lépcsőzetesen megépített palotaegyüttes három nagy egységből áll: az északi Mátyás palotából, a Ká­polnából és a déli Beatrix palotából. E hatalmas épü­letkomplexumot mintegy 350 terem, szoba alkotta. Ezt Antonio Bonfmi - Mátyás király közvetlen kör­nyezetéhez tartozó humanista - könyvéből tudjuk. O írt a palota fuggőkertjéről, az oszlopcsarnokokról, a márvány szökőkutakról. Ezek közül kettő ma is a belső udvarokat díszíti. Az egyik, a negyedik szint udvarán álló, vörös márvány baldachinos, oroszlános kút. A másik a felső díszudvar közepén áll - a hazai reneszánsz szobrászat legszebbjének tartott vörös­márvány szökőkút. Az öt évtizede folyó ásatások felszínre hozták a középkori palota legszebb épüle­teinek maradványait. Az ásatási területhez közvede­­nül kapcsolódik a múzeum épülete és a kőtár. Itt a feltárások során előkerült különféle kőtöredékeket mutatják be - az eredeti állapotot idéző rajzokkal segítve a látogatók fantáziáját. A palota mellett állt a ferences templom és kolostor. Feltárását az 1980- as években kezdték meg. Látogatható: április 1 - október 31-ig 9-16.30 óráig, november 1 - márci­us 31-ig 8-15.30 óráig hétfő kivételével naponta. Tel.: (26) 398-026, (26) 398-252 A királyi palota területén nyaran­ként, (júliusban) tartják a Visegrádi Palotajátékokat. Újabban a - közel­múltban feltárt és rekonstruált - kö­zépkori tornapályán. A rendezvényen korabeli ruhákban, harci eszközökkel és szokások szerint kelnek egymással versenyre: íjászok, bajvívók, dalnokok és táncosok. Megannyi mutatványos, segít felidézni a régmúltat. E rendez­vény ma már országosan ismertté vált. A Királyi palota a Fő utca 27. sz. alatt közelíthető meg. Kis dombon, a Duna partján bájos kápolna áll - a múzeum épületével szemben. A Mária-kápolnát felirata szerint a XV111. század első felében épí­tették: Visegrádnak a törököktől tör­tént visszafoglalása emlékére. Ugyan­itt - a központi nagy parkolóhoz kap­csolódik - egy üzletsor, az “Ágasház”. Az utóbbi évtizedekben elterjedt orga­nikus építészet alkotása. A Fő utca látnivalója még az 1750- ben épült barokk stílusú római katoli­kus plébániatemplom. Az egyhajós, egytornyú, boltozatos belsőterű temp­lom főoltárát - a budavári Zsigmond­­kápolnából származó - szép színhatá­sú oltárkép díszíti. Vicenz Fischer XVIII, századi festő műve. A templom­tól a Dunához vezet - mindkét oldalán üzletekkel és vendéglőkkel - a Rév ut­ca. Végében találjuk a nagymarosi kompátkelőhelyet. 133 A PIUS, A VlftpAOKlÜGYSÜG :!S A rüiMOittl-S/IGÜ f

Next

/
Thumbnails
Contents