Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget
Nyári szezonban reggel 8 órától 20 óráig fogadják a gyermekeket a tábor szakvezetői. A község Visegrád felé eső végében van a Szentgyörgypusztai révátkelőhely. Három perc alatt juthatunk át kishajóval a napsütötte Kisorosziba. A révvel szemközt az Áprily Lajosról elnevezett völgyben, az elmúlt évtizedben, művésztelep alakult ki. Itt élt és dolgozott az erdélyi költő, itt volt a háza is szép székely kapujával. Ma szobrászművészek, költők, építészek, színészek egyaránt otthonra leltek itt. Vízinapközi Dunabogdányban VISEGRÁD PLimENBÜRG Irányítószám: 2025 Körzethívószám: 26 Dunabogdányból a 11. sz. út - közvetlenül a Duna partján - halad Visegrádig, a Dunakanyar legváltozatosabb tájú szakaszához. Bármerre megyünk, bármerre nézünk, egymást váltják a táji és a történelmi látványosságok - újabb és újabb élményeket nyújtva. Ősidők óta emberi település, amelyet számos feltárt lelet bizonyít. Jelentősége a rómaiak uralma idején megnövekedett. A mai Sibrik-dombon Pons Hovatus néven castrumot (erődöt) építettek a IV. században - Nagy Constantin császár uralkodása alatt. Feltárt romjai ma is láthatók. Az Esztergomba vezető hadiút mentén az őrtornyok egész láncolatát hozták létre. A római kor virágzása és hanyatlása - majd a népvándorlás viharai után - a honfoglaló Árpád fejedelem fivérének, Kurszánnak volt szállásbirtoka. Ekkor már Visegrádnak nevezték. A vár szerepét a kiegészített, római castrum töltötte be. Ebben a várban őrizték Szent László király parancsára 1081-1083 között Salamon királyt - nem pedig a nevét viselő középkori toronyban. A mindent elpusztító tatárjárás után IV. Béla és felesége, Mária királyné - a Visegrád fölé meredeken emelkedő 328 m magas hegyre biztonsággal védhető fellegvárat építtettek (1247-1265). A Várhegy alatti dombon, a dunai oldalon az Alsóvár épült fel, a parton a Vízibástya. Visegrád az Anjouk idején, a XIV. században, emelkedett országos, illetve nemzetközi jelentőségűvé. Károly Róbert a Duna-parton 1320 körül királyi palota építésébe kezdett, amely néhány év múlva már az udvartartás székhelyévé vált. Ebben a palotában kísérelt meg merényletet 1330-ban a királyi család ellen Zách Felicián. (Az eseményt Arany János örökítette meg Zách Klára c. balladájában.) 1335- ben Visegrádon zajlott le a híres királytalálkozó. Károly Róbert vendégeként itt találkozott János cseh; Kázmér lengyel király, valamint Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász hercegek. A tanácskozás eredménye volt az a gazdasági szerződés, amit a három uralkodó Bécstől és a nyugati kereskedőktől való függetlenség érdekében kötött egymással. Ezt követően Visegrád gyors ütemben m A Pll.is, A VISiiilAOMIÜOYSÜCi ÜS A .S^il'll'Üi'IOiíÜl-S/Kiül'
