Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dunától a Galga mentéig, Gödöllő vidéke
A királyi család Gödöllőn (1871) GÖDÖLLŐ irányítószám: 2100 Körzethívószám: 28 Közúton Budapest felől az M3-as autópályán és a 30. sz. főúton közelíthetjük meg. A város egyben közúti és vasúti csomópont. Az 1911-ben épült Budapest-Gödöllő HÉV vonalán egy órán belül elérhető. Több, mint 30 ezer lakosú, nagyobbrészt római katolikus vallású város. Gödöllő neve az Árpád-korban gyakori Göd, Güd, Gödő, Gede, Ged férfinevekből származhat. Az “öllő” toldalékot úgy kapta, ahogy talán a Vencellinus nevéből keletkezett Vencsellő neve Szabolcs vármegyében, mert ezt a névfejlődést oklevelek segítségével bizonyítani tudják. A XIV. században vált el a település alig lakott pusztaként a népesebb Besenyő községtől. Ebben az időben Gödöllőt a Szadai család birtokolta, amelynek kihalása után a birtokot Magy Lajos király vitézének, Pohárnok Péternek adományozta. Ezt követően Borbála királynéé, majd a Rozgonyiaké volt. Magyarország egyik legnagyobb főura, /. Grassalkovich Antal a XVIII, században lett Gödöllő birtokosa. 1741-ben kezdte meg lakhelyének építését, amely Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyaként ma is Gödöllő legfőbb nevezetessége. Grassalkovich nagy gondot fordított birtokainak jövedelmezőségére és rendezésére. CJradalmaiban összesen 33 templomot építtetett: ezek közé tartozott a gödöllői kastélytemplom. és a máriabesnyői kegytemplom is. Barokk köztéri alkotások is készültek kezdeményezésére. Községrendezői tevékenységének köszönhetően Gödöllő 1763-ban mezőváros lett. Fia, II. Antal keveset törődött az uradalommal, az unoka, III. Antal pedig adósságokkal terhelten vette át az örökséget. A kastélyban szálltak meg az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjárata során Kossuth Lajos és tábornokai. Az itt tartott haditanácskozáson már felmerült a Habsburgok trónfosztásának és Magyarország függetlenségének gondolata. 1867 márciusában a magyar állam Gödöllőt a kastéllyal együtt koronázási ajándékként /. Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta. A királyi család ettől kezdve főként tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn, és ez a város életében jelentős fellendülést eredményezett. Az északi vasútvonal az eredeti tervektől eltérően a királyi nyaralóhely miatt érinti Gödöllőt. A századfordulón kezdett kialakulni a település agrár jellege. A koronauradalmi területeken ekkor alapított mezőgazdasági tanintézet és mintagazdaságok jogutódai ma is léteznek. 1901-1920-ig Gödöllőn működött a hazai szecesszió egyetlen szervezett művésztelepe. 1920-tól a kastély Horthy Miklós kormányzó pihenőhelye lett. Ez az időszak is kedvezően befolyásolta a község fejlődését. Gödöllő az 1933-as jamboree (cserkész-világtalálkozó) színhelye, később 1939-ben leánycserkész-világtalálkozót szervez.
