Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dunától a Galga mentéig, Gödöllő vidéke
AII. világháború után ú] irányt vett a község fejlődése. A település vezetői mindenáron városi rangot akartak szerezni a nagyközségnek. Az akkori építkezéseknek áldozatul estek az értékes történelmi épületek, sérült a régi, hangulatos településközpont. Gödöllő végül 1966-ban kapta meg a városi rangot. A város legfőbb ékessége és látványossága a Gödöllői Királyi Kastély. Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyának építése 1741-ben Mayerhoffer András tervei alapján kezdődött el. A kettős U alak, hét szárnyának építése több szakaszban történt. Az első periódusban (1741-1749) épült a kastély belső öt szárnya, az északi oldalon a kápolnával, délen a lovardával. A főhomlokzat sarkait ekkor még egy-egy torony zárta. A középső rizalit a második építési szakaszban (1752-1759) nyerte el mai formáját. Az 1760-as évekre tehető harmadik periódus alatt készült el a hatodik és hetedik szárny. A kápolnához csadakozó szárny földszintjén vörös márványlapokkal burkolt, freskókkal díszített fürdőt hoztak létre, közvetlen átjárással a mellette lévő virágházba. Építészeti szempontból legjobban hangsúlyozott rész a kettős kupolás fedésű középső rizalit, amelynek törtvonalú, íves formájú oromzata később sok helyen követett példává vált. A földszinti kocsiáthajtóból két irányba induló lépcsőkön juthatunk az emeletre. A lépcsőkarokat áttört, fonatos korlát, a negyedgömb lezárású mennyezetet stukkó díszíti. Innen nyűik a festett előtér, s tőle balra a faburkolatú ebédlő. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. A falakat műmárvány és aranyozott stukkó borítja. A díszteremtől északra voltak a Grassalkovich család nőtagjainak, délre férfitagjainak szobái. I. Grassalkovich Antal saját szobáját engedte át Mária Teréziának, aki 1751-ben látogatott Gödöllőre. A királynő számára kialakított szoba a kastély legszebben díszített terme. A kastély parkját az épület osztotta alsó és felső kertre. A belső udvarhoz kapcsolódó felsőkert különleges növényeiről, mitologikus szobrairól volt híres. Az alsókertben konyhakertészet, vadaspark és fácános kapott helyet. A kastélyt 1782 és 1785 között részben átalakították. Ekkor létesült a színházszínpadtechnikáterem, kettős kv Cegléd vak Ez Magyarország egyeden rekonstruálható barokk színháza. 1817-ben ül Grassalkovich Antal felesége, Esterházy Leopoldina kívánságára alakították *át a francia stílusú parkot angol tájképi kertté. Ezzel egy időben hozták létre az alsókertben a két hattyústavat. A kastélyt 1867-ben Ybl Miklós tervei alapján újították fel, királyi pihenőrezidencia céljára. Megfordították a női és férfi szárny elhelyezését. A díszteremtől északra alakították ki Ferenc József h kosztályát. Első szobája a dohányzó volt, melynek ajtaja biztonsági okból vastag páncéllemezt kapott. Erzsébet királyné szobái a díszteremtől délre helyezkedtek el. Öltöző szobája után a hálószoba következett, melyet a Mária Terézia számára kialakított formában hagytak meg. A királyné lakosztálya után Ferenczy Ida udvarhölgy, majd a gyerekek (Mária Valéria, Erzsébet királyné írószobája Festett előtér a Kastélymúzeumban l'IÁ l ói. A OAI.OA iVIÜN l’m flltl 1/
