Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység
BÜDAÖRS WÜDERSCH Irányítószám: 2040 Körzethívószám: 23 A festői környezetű kisváros Budaest közvetlen szomszédságában, a étényi-fennsík és a budai hegyek kö- 5tti völgykatlan északi szélén fekszik, 48 m tengerszint feletti magasságán. A helységtől keletre, a Dobogóegy alatt, híres keserűvízforrások faadnak. Méltán tekinthetjük a főváros yugati kapujának, hiszen a legforalmasabb balatoni és bécsi autópárák érintik, s közelében van az MO-ás utópálya csomópontja is. Kedvező földrajzi helyzete és jó özlekedési adottságai miatt az 1986- an várossá nyilvánított - 20-25 ezer ikosú - település arculata szokatlaul gyorsan változik. Budapest előváosa - magasházas lakótelepeivel. Az Ifaluban azonban még harmonikus gységben megtalálhatók a régiek pítkezésének kőíves kapuzatú, utcára éző polgárházai, s a telkekre hosszan enyúló földszintes - többcsaiádos - ikóházak. Az utóbbi évek építkezései a városa arculatát kisvárosias jellegűvé kíánják formálni. A városi üzemek és odaházak - a lakóterülettől elkülöülve - az autópálya mentén hirdetik a lárkaneveket. A település írásos emlékei a XIII. zázad elejére nyúlnak vissza. Ewrs éven már 1236-ban oklevél említi. . török uralom alatt, a szomszédos özségekhez hasonlóan, elpusztult, laatlanná vált. A községbe 1718-ban r. Zichy Péter német telepeseket ozott. Pestis járvány miatt azonban 740-44 között új betelepítés vált zükségessé. A budaörsi koronauraalom Mária Terézia idejében már omoly gazdasági jelentőséggel bírt, községen haladt át a Budáról Bécs ;lé tartó Mészárosok útja. A század elejére vált ismertté Budaörs: borairól, őszibarackjáról, keserűvíz palackozásáról, piktortégla gyártásáról. Híressé tették a népi passiójátékok s a nagy Úrnapi körmenetek is. 1946-47-ben lakói legnagyobb részét kitelepítették. A város német lakosságának múltjáról hiteles képet kaphatunk a - Franz Riedl néprajzkutatóról elnevezett - helytörténeti múzeumban. 1987-ben nyitotta meg kapuit a Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény (Budapesti út 47.). A múzeum a hajdani Mészárosok útján álló, (a XIX. században épült, majd a század elején bővített) Weber-házban kapott otthont. Az enteriőrszerűen elrendezett gyűjtemény századfordulós német szobát és konyhát mutat be, amelyhez, a helyi németség történetét jellemző, gazdag irat- és fényképanyag kapcsolódik. Látogatható: márc. 1- től október 31-ig, hétfő kivételével naponta 14-18 óráig. Tel.: (23) 440-217 A Helytörténeti Gyűjteménytől 500 m-re emelkedik a - Budaörs Ófalujának látványát ma is meghatározó - római katolikus plébániatemplom. A Mepomuki Szent János tiszteletére szentelt szép fekvésű templom (a korábbit a törökök elpusztították) 1744- 50 között épült, feltehetően Mayerhoffer Ádám közreműködésével. 1802- ben jelentősen kibővítették és átépítették. A homlokzat síkjából ívesen előrelépő tornyát barokk sisak fedi. Homlokzatát copf vázák díszítik, a falfülkékben Páduai Szí Antal, és a római szent katona, a tornyon Mepomuki Szent János kőszobrát helyezték el. Az ötboltszakaszos hajóban gazdag klasszicista főoltár látható. Esténként a templomot megvilágítják; ez a szemgyönyörködtető látvány az autópályák felől tárul fel igazán. A templom mellett Szent Vendel 1800 körül faragott kőszobra látható. Az 1788-ban épült emeletes barokk stílusú hajdani iskolaépület a 1995-ben Budaörs német testvérvárosának adakozásából hatalmas vaskeresztet állítottak a kő-hegyi sziklacsúcsra. Valamikor itt épültek fel a híres Passió-játékok díszletei. Ennek a népszerű vallási rendezvénynek hangulatát tervezik felidézni a közeljövőben. Itt, a főváros határa közelében, 2100 éves kelta települést tártak fel a régészek. A Hosszúréti-patak mentén nyolc római kori, I. századbeli központi fűtéses ház alapfalait találták meg. 2334 darabból álló ezüstérem-lelet került napvilágra egy elásott edényben, amelyet valószínűleg a 252. évi gót betörés alkalmával rejtettek el.
