Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység
PEST MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA BUDAÖRSI IRODA: 2040 Budaörs, Szabadság út 133. fszt. 5. Tel.: 23/424-720, 23/424-709 Ügyfélszolgálati rend: hétfő: 12-18 h, szerda: 8-16 h, péntek: 8-12 h A budaörsi körzethez tartozó települések: Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy Az MO-ás autópálya csomópontja templom mögött áll. Belső terében boltozatos helyiségek vannak. Innen nyugatra a Kisfaluéi utcán indulhatunk rövidebb gyalogtúrára - a városka hátsó díszletét nyújtó kopár Kő-hegy és a Kálvária-domb közötti völgyben. A rövid Mátra utcában és a Kőhíd utca 6. sz. alatt régi borospincéket találunk, amelyek a hajdanvolt szőlőkultúrát idézik. Néhányban, muzeális értékű szőlészeti és borászati eszközök látványa teszi teljessé a “heuriger” hangulatot. A Farkasréti úton hullámos oromfalú kápolna áll a XIX. század elejéről. Sok régi sírkő van a kegyeleti parkká TÖRÖKBÁLINT GROßTÜRWALL lrányítószám: 2045 Körzethívószám: 23 A fővárosból és Budaörsről városi busszal, más irányból közúton és vonattal is jól megközelíthető, - közel tízezer lakosú település. A Tétényifennsik erdős völgyében épült, s már a múlt század közepétől kedvelt kiránduló- és üdülőhely. Nevét Enyingi Török Bálintról, Izabella királynő szomorú sorsú vezéréről kapta, aki a honfoglaláskori Kond vezérnek és fiának késői alakított régi temetőben. A kopár Ká vária-hegy szoborcsoportja a XVII század elején készült. Az M7-es autópálya a településű délre fekvő repülőtér mellett vezet, fi ország legrégibb kisgépes nemzetkö; repülőtere. Régi, központi épület 1937-ben épült, ipari műemlék. M már igen nagy hobbi-,sportrepülőgé forgalmat bonyolít le. Minden év mé jusának első felében megrendezik repülőnapot. A látogatók egyéni é kötelékben végrehajtott műrepülés ejtőernyős ugrásokat, harci- és muze ális repülőgépek bemutatóját láthal ják. Tel.: 166-98-19 örököseként birtokolta e területet, i törökök által szétdúlt vára, s az ő: falutelepülés a mai plébániatemplor környékén, az Anna-hegy tájékán le hetett. Ezt a feltételezést több régésze lelet is alátámasztja. A török kiűzés után az elnéptelenedett vidékre katoli zált szerbek (rácok) telepedtek le (els utcájuk: Raitzen Gasse). A falu 1693 tói a jezsuiták tulajdona. Ebben a időben új telepesek érkeztek a Fekete erdő környékéről, a svábok. Ok alkot ták a lakosság nagy részét 1946-ig. A általuk használt községnévre (Gross turwall) utal ma is a nemzetiségi hely ségnévtábla a település bejáratainál A jezsuita rend feloszlatása (1773 után Mária Terézia Majláth Józsefne, adományozta a falut. A XVII. századi jezsuita birtok em lékét az 1701-ben épült kolostor őrzi amely a Majláthok főúri kastélya lett, XIX. század végéig. Századunk elején újabb tulajdonosai, jelentősen átépí tették. A földszinten még vannak igé nyes termek. A parkban copf díszkő áll. Az egykori mozgalmas vonalú kér ti díszlépcsőt nagyrészt elbontották Az épületben jelenleg megyei tüdő gyógyintézet működik.
