Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)

Jegyzetek

saság bukása után felajánlották neki a hivatalt, de az átélt meghurcoltatások miatt már nem vállalta a város vezetését. A hálás utókor megfestette arcképét, és róla nevezte el a mai Köztársaság utcát.

20. ) Ceglédi Híradó 1921. jan. 6.

21. ) Ceglédi Kisgazda 1935. márc. 10.

22. ) Hartyáni Zoltán földbirtokos a Ceglédi Kisgazda Párt egyik vezéralakja, városi

képviselő-testületi tag, a helyi Gazdasági Egylet elnöke az 1930-as években. Tanulmányozta a nyugat-európai népfőiskolákat, és ezek szellemében próbálta korszerűsíteni a ceglédi mezőgazdálkodást. Személyes barátja volt a néprajzkutató Győrffy Istvánnak, az ő biztatására kezdett Cegléden néprajzi gyűjtéshez. Leírta a ceglédi tanyai földművelők gazdálkodási módját. (L. Kocsis Gyula tanulmányát a Múzeumbaráti Kör 1887. évi Évkönyvében)

23. ) Ceglédi Kisgazda 1935. okt. 27.

24. ) Lux Ervin született 1887. nov. 8-án Gyulán. Kolozsvárott szerezte orvosi diplomáját. Az I. világháborúban katonaorvosként vett részt. 1919-ben került Ceglédre. 1921-ben megalapította az Anya- és Csecsemővédő Intézetet. 1935-től a város tisztifőorvosa.

25. ) Ceglédi Hírlap 1939. márc. 12.

26. ) Rónay János Cegléden született 1855-ben. Bádogos apja mellett tanulta ki mesterségét. Felszabadulása után Budapesten, majd külföldön képezte tovább magát. Hét év alatt szinte egész Európát bejárta. Hazatérése után átvette elhalálozott apja műhelyét. Nemcsak kiállítóként szerepelt országos rendezvényeken, hanem tagja volt az országos zsűrinek is. Az ezredéves kiállításon kitüntették.

Mint bádogos mester az ország legkülönbözőbb városaiban végzett kiváló munkát. Idehaza ő fedte be a ref. Nagytemplom kupoláját. 1913-tól 1934-ig ő az Ipartestület elnöke, aki a székház építésén „éjjel-nappal” fáradozott. 1925-ben életművéért Signum laudissal tüntette ki a kormányzó. Meghalt 1940-ben, síremléke a Kálvária temető dombján található.

27. ) Simon János Cegléden született 1882-ben. Mint nyomdász először Brassóban dolgozott, ő szervezte meg a Brassói Műkedvelő Kört. 1923-ban kénytelen volt elhagyni Erdélyt, hazatért szülővárosában, ahol létrehozta az Alföld egyik legmodernebb nyomdáját. Saját lapot indított Ceglédi Hírmondó néven. Bátor kritikái miatt betiltották.

Az újságírás mellett megszervezte a ceglédi iparosok sportegyletét, ennek elnöke és alelnöke az Iparos Ifjúság Önképző Egyletének, ahol a műkedvelést irányította, ő maga is gyakran fellépett. Élénk közéleti tevékenységének agyvérzés vetett véget 1937-ben.

27. b) A könyv és a könyvtár a m. társadalom életében. Bp. 1970. Összeállította Kovács

Máté.

28. ) Ceglédi Kék Újság 1997. júl. 9.

29. ) Szikszay István Cegléden született 1849-ben. Iskoláit Nagykőrösön, Szarvason és

Budapesten végezte. Éveken át vándorszínészként járta az országot, volt vándortársulat igazgatója is. Amikor beleunt az örökös nélkülözésbe, hazajött szülőváro67