Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)

Jegyzetek

sába és hivatalt vállalt a városházán. Hivatali munkája mellett foglalkozott újságírással is, és művészeti vezetője volt az Iparos Iljúság Önképző Egyletének. A ceglédi zenei élet egyik úttörője. Halála előtt feleségével összeírták legszebb novelláikat, a kötet „Egy fészekből” címmel meg is jelent 1902-ben, de ő maga már nem érhette meg, a könyv megjelenése előtt néhány héttel elhunyt.

30. ) Zsengellér Ferenc Cegléden született 1909-ben. A Kossuth Gimnáziumban érettségizett, Szegeden szerzett jogi diplomát. Számos helyen dolgozott, leghosszabb ideig az Erkel Ferenc Zeneiskolában. Hivatalos munkája mellett rengeteget fáradozott a város zenei életének fellendítéséért. Több zenekart szervezett, több hangszeren játszott, és megírta a ceglédi zenekarok történetét a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör 1986. évi Évkönyvében. Elhunyt 1993-ban.

31. ) Paulovits Károly Pilismaróton született 1858. dec. 31-én. Esztergomban érettségizett, azután egy évig a bécsi egyetemen tanult. Tanulmányait a pesti egyetemen folytatta, ahol földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. Pályafutását Cegléden az egykori polgári iskolában kezdte, majd az 1899-ben létesített Főgimnáziumban folytatta. Ő az első ceglédi „testnevelő tanár”, aki korát megelőzve már megteremtette a mai magyar iskolai testnevelés hármas egységét: tornát, atlétikát és játékot egyaránt tanított a kis polgáristáknak. Egyetemi évei alatt megismerkedett az akkoriban hódító útra indult modem polgári sportmozgalommal, és ő lett a „ceglédi sport atyja”. Ő szervezte első sportegyleteinket, ő építette első sportpályánkat, ő honosította meg a korcsolyázást, úszást, teniszezést, labdarúgást városunkban. Számtalan társadalmi egyesületnek volt tagja vagy vezetője, rendszeresen írt a helyi lapokban és országos folyóiratokban. A ceglédi közművelődés kiemelkedő alakja. Meghalt 1939-ben. A Kálvária temetőben nyugszik feleségével együtt.

32. ) Kolofont József Cegléden született 1867. okt. 14-én. A Soproni Evangélikus

Lyceumban érettségizett, a budapesti egyetemen végzett jogot. Először Tálasy ügyvédnél dolgozott, majd a Városházán lett jegyző, később főjegyző, a polgármester helyettese.

Részt vett hivatali munkája mellett a város társadalmi életében, 1929-től 1939-ig ő volt főszerkesztője a Ceglédi Közlönynek. Ebben gyakran írt maga is cikkeket. 1931 -ben ő szerkesztette a Magyar Városok Monográfiája sorozatban Cegléd történetét. Meghalt Cegléden 1944. nov. 4-én.

Kolofont József: Cegléd. Magyar Városok Monográfiája. Bp. 1931.345. oldal

33. ) Dr. Szomorú István: A ceglédi hírlapírás története II. 34. old.

34. ) Kolofont im. 339. old.

35. ) Szomori I. im. 4. old.

36. ) Czegléd és Vidéke 1907. febr. 24.

37. ) Gyarmati Teréz: Cegléd színháztörténete a századfordulótól 1949-ig. Szakdolgozat 1969. Kézirat

38. ) Uo.

39. ) Czeglédi Újság 1913. júl 27.

40. ) „Czegléd” 1904. dec. 11.

68