Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Művelődési intézményeink
hely sem a raktározásra, sem a látogatók fogadására, ennek ellenére a látogatók száma egyre nőtt: 1936-ban meghaladta a 4000 főt. A múzeum munkatársai társadalmi munkában végezték tevékenységüket: 1917-től 1922- ig Sárkány József volt a vezető, 1922-től 1940-ig Pavetits Manó, a háborús évek alatt Sárkány József és tanár kollégája, Oppel Jenő váltották egymást az igazgatói munkakörben. Mindegyikük legfőbb gondja a megfelelő elhelyezés hiánya volt: 1922-ben a ref. iskolából átköltöztek kis időre a Révész-féle házba - ez a mai épülete a Kossuth Múzeumnak -, innen 1928-ban a Hitelbank épületébe (Kossuth tér 7. sz.), de néhány év alatt ezt a helyet is kinőtte. Végleges helyére csak a II. világháború után került a gyűjtemény. A két világháború alatt a múzeum gyűjteményének 71 %-a megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Különösen fájdalmas volt a Kossuth-ereklyék pusztulása. AII. világháború után, 1948. szept. 19-én nyílt meg újra a múzeum a nagyközönség számára. Első főhivatású igazgatója az a Sárkány József lett, aki legtöbbet tett a múzeum létrehozásáért. 1956 után Nagy Dezső81 az igazgató, áki elindította a Ceglédi Füzetek c. kiadvány sorozatot, mely ma már a 33. számnál tart. 1961-től Ikvai Nándor82 a múzeum vezetője, aki a gyűjtemény a módszeres gyarapításán túl sokat tett az intézmény népszerűsítéséért. Az ő szerkesztésében, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának kiadásában jelent meg 1982- ben a város második monográfiája. A Kossuth Múzeum ereklyemúzeumnak indult, de idők folyamán Cegléd és környéke, majd egész Dél-Pest megye régészeti, néprajzi, történeti és képzőművészeti központjává fejlődött. A régi ásatások után a legutóbbi években feltárták a város határában megbúvó Árpád-kori templomromokat is, bebizonyítva, hogy a tatár és török dúlás előtt Ceglédet virágzó falvak vették körül. A múzeum történeti, néprajzi, régészeti, numizmatikai és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik, ezeket kiegészíti a gazdag könyvtár, adattár és fotótár. Az intézmény nemcsak tudományos műhely, nyitva áll a nagyközönség számára is. A kiállításokat és ismeretterjesztő előadásokat sokan látogatják, napjainkban azonban csökken az érdeklődők száma. A Kossuth Múzeum 1962 óta megyei kezelésben működik. Igazgatója 1974 óta Kocsis Gyula, a tudományos dolgozók száma 10 fő. Szakmánkénti megoszlásban: 2 régész, 2 néprajzos, 2 történész, 3 restaurátor és 1 népművelő. A ceglédi múzeum alapítása óta nagy utat tett megjelentős tudományos intézetté fejlődött. VÁROSI KÖNYVTÁR A XIX. század második felében a művelődni vágyó polgárság felismerte a könyvtárak fontosságát. A kiegyezés utáni évtizedekben a zárt könyvtárakat igyekeztek nyilvános intézményekké fejleszteni, hogy minél szélesebb néprégetek juthassanak hozzá a könyvekhez. Cegléden azonban ebben az időben még nem sikerült egységes népkönyvtárat, komoly közkönyvtárat létrehozni, pedig nálunk Táncsics Mihály is szót emelt ebben az ügyben. 62
