Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Művelődési intézményeink
A kiegyezés utáni évtizedekben a ceglédieket a régi társas egyletek látták el olvasnivalóval - mint ezt már előzőleg részletesen kifejtettük. A városi könyvtár ügye 1920-ba került ismét napirendre. Felhívás jelent meg a helyi lapban, melyben arra kérték a lakosságot, adományozzon könyveket és pénzt a létesítendő könyvtár javára. A városi képviselő-testületet pedig felszólították, szavazzon meg komoly támogatást erre a célra: „Szükséges, hogy polgáraink, kik ismereteik kibővítését óhajtják, tudomány, gazdasági, ipari, kereskedelmi, művészeti, vagy szociális kérdésekben, erre módot találhassanak.”83 Három év telt el a szervezéssel, mig végre 1924. nov. 1-jén megnyitották Cegléden a Városi Könyvtárat a Városháza épületében. A szervezés nehéz munkáját dr. Hübner Emil ügyvéd végezte,84 ő lett az első igazgató, de csak társadalmi munkában. A statisztikai kimutatások azt bizonyítják, hogy a ceglédiek tovább is ragaszkodtak a megszokott egyesületi könyvtárakhoz, a Városi Könyvtár olvasótábora elsősorban a tanulóifjúság köréből került ki. A könyvtár állománya a megnyitáskor 3000 kötet, ebből 75% szépirodalmi, 25% ismeretterjesztő mű volt.85 1925-ben a látogatók megoszlása a következő: Városi tisztviselő 6 fő Iparos 18 fő Gazdálkodó 9 fő Főiskolai hallgató 27 fő Tanuló 623 fő Egyéb 6 fő Összesen: 699 fő86 A Városi Könyvtárral kapcsolatban helyi lapjaink többször kifejezték elégedetlenségüket: „Cegléd város közműveltségi szintjének minden néprétegre kiterjedő emelése céljából szükségesnek látjuk a könyvtárnak az eddiginél erőteljesebb ütemben való kifejlesztését és a közönség által való igénybevételének több irányú megkönnyítését.”87 Szükségesnek látták a könyvállomány bővítését természettudományi művekkel, a szépirodalmi könyvek olcsóbb kiadásban való beszerzését, a könyvtár nyitva tartásának meghosszabbítását és az összes könyv mielőbbi bekötését. Meglepő öntudatra vall ennek az újságcikknek a hangneme: „Már eleve kijelentjük, hogy indítványunknak a város pénzügyi helyzetére való hivatkozással történő esetleges visszautasítását nem tartjuk helytállónak, mert egy milliós költségvetésben, ahol a személyi kiadások sajnálatos módon túltengnek, találni lehet, sőt találni kell módot a kiadási oldalnak olyan természetű átrendezésére, hogy a legelemibb művelődési szükségletek kielégítésére okvetlenül jusson ellátmány.”88 Az 1924-ben megnyílt Városi Könyvtár muzeális jellegű könyvállománya a II. világháború évei alatt nagyrészt megsemmisült, vagy súlyosan megrongálódott. Újjászervezésén csak 1946-ban kezdtek dolgozni, de csak 1948-ban tudta megnyitni a nagyközönség számára a Szabadművelődési Felügyelőség. Ennek megszüntetésével azonban ismét bezárt, újra 1950-ben nyílt meg Nagy Dénes vezetésével a Művelődési Ház három kis termében. 1953 a fordulat éve: a könyvtár Járási Könyvtár néven a Szabadság tér 5. sz. alá költözött. Bár a körülmények ezzel sokat javultak, még itt is nagyon szűkös az elhelyezés. Ezen 63
