Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Művelődési intézményeink
Társadalmi szervezetek CEGLÉDI SZABAD LYCEUM (1906-1922) A hazai népművelés történetében korszakváltást jelent azún. Szabad Lyceum létrehozása 1894-ben. Ez a társulat az első kimondottan népűvelő szervezet, mely már a múlt század végén felismerte, hogy a felnőttek továbbképzése éppen olyan szervezett munkát igényel, mint az iskolai oktatás. Programjában egyes előadások éppúgy szerepeltek, mint tanfolyamok. A tudományos ismereteket igyekeztek népszerűsíteni, mégpedig kb. a polgári iskola szintjén. A műveltség emelésével akarták csökkenteni az egyre éleződő társadalmi különbségeket. Céljuk volt az oktatást kiterjeszteni mindazokra, akik életcéljuknak tartották, hogy műveltségük kiegészítése útján a középosztályba emelkedjenek. A századfordulón egyre erősödő szervezett munkásságot természetesen ezzel a konzervatív programmal nem lehetett megnyerni, a Szabad Lyceum csak a polgári körökben vált népszerűvé. Hamarosan eljutott a Szabad Lyceum híre Ceglédre is. „Czegléd” c. lapunk 1904-ben említi először. Kifejti, hogy ennek a mozgalomnak kettős célja van: közelebb hozni a tudományt a nagyközönséghez és lekötni az unatkozó polgárokat. „Különösen fontos ennek életrehívása Cegléden, ahol telente az unalom megöli az embereket.”40 Városunkban a Főgimnázium tantestülete hívta életre a Szabad Lyceumot 1906-ban. Elnöke Ries Ferenc igazgató lett,41 pénztárosa dr. Rorák Imre tanár42, vezetőségi tagok: Békési Gyula43, dr. Oppel Jenő44 és Paulovits Károly tanárok. A megalakulás körülményeit, a szervezet célkitűzéseit részletesen megismerhetjük a Főgimnázium Értesítőjéből, mely az 1906-7-i tanévben teljes terjedelmében közli a helyi lapokban is megjelenő híradást: „A tanári testület az előző években ismételten megbeszélés tárgyává tette a rendszeres népszerű felolvasásoknak Czegléden való meghonosítását. Azonban egyrészt az intézet fokozatos fejlesztésével járó hatványozott tanári munka, másrészt a helyi körülményekből merített az az aggodalom, hogy a kísérlet kudarccal találna járni, a terv életbeléptetését késleltette. Midőn azonban gróf Apponyi Albert vallás-és közoktatásügyi miniszter erre vonatkozó nagyfontosságú felhívása megjelent, a tanári testület elhatározta, hogy a Szabad Lyceum intézményét kísérletképpen Czegléden életbelépteti, feltéve, hogy ebbeli szándéka a helybeli intelligencia körében kellő támogatással találkozik. Az igazgató e célból a helyi társadalom vezető tagjait értekezletre hívta össze, mely egyhangúlag a népszerű felolvasások életbeléptetése mellett foglalt állást.”45 Ilyen előzmények után Ries Ferenc igazgató 1906. dec. 19-én a következő felhívást bocsátotta ki: „Az állami főgimnázium tanári testületé gróf Apponyi Albert vallás-és közoktatásügyi miniszter felszólítására és városunk intelligens társadalmának bíztatására fontosságára és hatásra nézve elsőrangú új közűvelődési intézmény létesítését határozta el, tudniillik megalapítja a Czeglédi Szabad Lyceumot. 46
