Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Művelődési intézményeink
A tudományos és gyakorlati ismeretek rohamos gyarapodásával, a nemzeti és világirodalom állandó fellendülésével, a művészeti és szociális kérdések mindinkább való előnyomulásával szemben még az általános műveltséggel rendelkezők is okvetlen szükségét érzik annak, hogy ismereteiket folyton kiegészítsék és bővítsék. Kétségtelen, hogy az ismereteknek ezen bővítése azoknak éppen nagy terjedelme és sokfélesége miatt, a magára hagyott és járatlan egyes emberre nézve csupán nagy szellemi munka és jelentékeny idő árán lehetséges, míg a hozzáértőknek magyarázó és ismertető előadásai alapján úgyszólván idő-és munkaveszteség nélkül mintegy szellemi szórakozás útján érhető el. Ezen igazságokat szem előtt tartva, a főgimnázium tanári testületé a Szabad Lyceum létesítésével városunk egy szellemi szükségletének vél eleget tenni és ebben a hiszemben a mostani tél folyamán összesen 8 előadást rendez csupa közérdekű aktuális tárgyról. Midőn városunk művelt közönségét a Szabad Lyceum szíves pártfogására felhívjuk, megjegyezzük, hogy az előadásokon csakis a Szabad Lyceum tagjai vehetnek részt. Tag minden érdeklődő művelt férfi és nő lehet. Az összes előadások látogatására jogosító tagdíj egy család részére 3, egy személy részére 2 korona. Kaphatók továbbá korlátolt számban egy előadás látogatására jogosító jegyek is személyenként 50 fillérjével. A névre szóló tagsági jegyeket a díj lefizetésekor dr. Rorák Imre főgimn. tanár folyó hó 23-ától kezdve állítja ki.”46 A vezetőség igyekezett úgy összeállítani a műsort, hogy az a tudomány minden ágát felölelje. Sokszor iktattak be soronkívüli aktuális témákat is. Amikor egy-egy ceglédi értelmiségi külföldön járt, azonnal felkérték, hogy tartson színes beszámolót az érdeklődő közönség számára. Az előadók egy-két kivétellel mind a gimnázium tanárai közül kerültek ki. Az előadások tárgya ebből kifolyólag olyan, amilyennel a gimnázium tanárai rendelkeztek, vagyis itt is a humán jelleg vált uralkodóvá, mint az egyesületi népművelésben. Mivel az alapszabály szerint a Szabad Lyceumnak csak „művelt egyén” lehetett tagja, meg az előadások témái is távol állottak az egyszerű emberek érdeklődésétől, az alsóbb néprétegek egyáltalán nem látogatták a Szabad Lyceum előadásait. Melyik kisgazda vagy zsellér ment volna el meghallgatni pl. a modem német drámáról szóló fejtegetést? Ennek igazolásául idézzük az első téli idény programját: Jan. 13. Ries Ferenc: Irányok és eszmék a modern középoktatás és nevelés terén. Jan. 20. Mende Jenő: Újabb vívmányok a gótika terén. Jan. 27. Gubody Ferenc: A munkáskérdésről. Febr. 10. Kardos Aladár: Újabb magyar költők. Febr. 17. Paulovits Károly: A kémia köréből. Febr. 24. Dr. Gombos Lajos: Újabb vívmányok a gyógytudomány terén. Márc. 10. Dr. Osztem Salamon: A nők mai társadalmi törekvései. Márc. 17. Békési Gyula és Farkas István: Újabb magyar regényírók.47 1913-ban a Ceglédi Szabad Lyceum egyesületté alakult át. A belügyiniszter 161727/V- a/913. sz. alatt engedélyezte működését.48 47 -
