Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Társadalmi egyesületeink közművelődési tevékenysége
kör első elnöke Zsadon Miklós, titkára Zoltán Zoltán, jegyzője pedig Szálkái Miklós, a város legjelentősebb költője lett. Az első titkár hamar lemondott, utána Baldavári László vitte a társaság ügyeit. Az első években számtalan irodalmi rendezvényt szerveztek. Vendégül látták a fővárosból a korszak legjelesebb íróit, költőit (Bárány Tamás, Berda József, Cseres Tibor, Czine Mihály, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Garai Gábor), bemutatták a helyi költőket (Baranyi Ferenc, Kiskun Farkas László, Szálkái Miklós), és több alkalommal megemlékeztek Kárpáti Aurél sokrétű munkásságáról. 1964-ben emléktáblát állítottak tiszteletére szülőházának helyén, 1969-ben pedig, halálának ötödik évfordulóján, „Homoki Helikon” címmel nagyszabású emlékünnepélyt rendeztek az író családjának jelenlétében. Az Irodalmi Asztaltársaság működésének nyolc éve alatt számos rendezvénnyel gazdagította Cegléd kulturális életét. Legérdekesebb kezdeményezésük volt, hogy a Róna Vendéglátó Vállalat vezetőjével, dr. Hajdú Endrével összefogva „irodalmi kocsmát” nyitottak Berda Józsefnek, a hányatott életű vándorpoétának emlékére. Berda ugyanis gyakori vendége volt Ceglédnek, boros jókedvében ő nevezte el Kossuth városát „Homoki Helikonnak”. Az irodalmi kocsma kitalálói úgy gondolták, hogy a magyaros vendéglátás is összeférhet a kultúrával. Valóban sok jeles magyar művész megfordult itt (Bárdi György, Bilicsi Tivadar, Kazal László, Rátonyi Róbert, Vámosi házaspár stb.), mindig népes vendégsereg előtt bizonyították, hogy kiskocsmában is lehet az irodalmat szolgálni. A kocsma csak néhány évig működött, az irodalmi társaság pedig 1972-re csendben elhalt. Közel húsz éven át szünetelt, mert nem akadt szervező egyéniség. 1989-ben azonban szerencsés fordulat állt be: megépült a Városi Könyvtár Galériája, mely alkalmasnak bizonyult kisebb létszámú közönség fogadására. Felismerte ezt a Könyvtár vezetősége, és néhány irodalombarát értelmiségivel összefogva 1990. február 19-én újjászervezte a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaságot. Nincs azonban nyilvántartott tagság, hivatalos vezetőség, de a Könyvtár lelkes gárdája ébren tartja az irodalmi érdeklődést, és minden hónap első hétfőjén megrendez egy-egy irodalmi estet helyi vagy véndégszereplőkkel. 1990 óta itt mutatta be újabb művét Józsa Sándor és Füle Lajos költő, Mácz István és Podmaniczky Szilárd író, Kürti Béla helytörténész, Tari Edit régész, dr. Surányi Dezső biológus, itt ismertették az elhunyt Szálkái Miklós és Kiskun Farkas László összes műveit tartalmazó köteteket, a itt rendezett kiállításokon ismerkedhettünk meg Bamóth Zoltán és Csurgai Ferenc festőművészek képeivel, Orisek Ferenc fafaragásaival, Kaczur Pál és Tóth István fotóművészek felvételeivel. A Városi Könyvtár önzetlenül vállalt munkájával nagy hiányt pótol Cegléd szellemi életében. Szépen írta Mácz István a Könyvtár vendégkönyvében: „Mi lenne életünkből, ha ilyen ünnepek nem szólítanák elő belőlünk az embert, aki ír, olvas, gondolkodik...” MAGYAR ÉREMGYŰJTŐK EGYESÜLETE CEGLÉDI CSOPORTJA A Ceglédi Csoport országosan az elsők között alakult meg 1969-ben. Az alapító tagok egyben az országos szervezetnek is tagjai lettek, ezt tagsági számuk is igazolja: Pataki Ferenc a 375., Pesti Antal a 412., Csicseri András az 556., Gabai Róbert az 575., Juhász 19
