Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Társadalmi egyesületeink közművelődési tevékenysége
László az 1112., Tószegi Miklós az 1307. és Boros Ferenc az 1954-es sorszámmal szerepel az országos nyilvántartásban. A ceglédi éremgyűjtők összejöveteleiket a Kossuth Művelődési Központban tartják kezdettől fogva. Fennállásuk 10. évfordulóját 1979-ben Kallós Elek ceglédi szobrászművész szép bronzérmének kiadásával ünnepelték meg. A kör gyakran rendez ismeretterjesztő előadásokat neves előadók meghívásával. A tagság gyűjteményét kiállításokon mutatja be a nagyközönségnek. Ezek közül kiemelkedik 1964-ben a „Cegléd 600 éve város”, 1972- ben a Dózsa-kiállítás, 1989-ben a város 625. évfordulójára rendezett kiállítás. Az utóbbi években egyre több környékbeli: abonyi, albertirsai, ceglédberceli és nagykőrösi gyűjtő is látogatja a ceglédiek összejöveteleit, általuk a tagság létszáma egyre nő. A Kör életét háromtagú vezetőség irányítja: Gabai Róbert, Tószegi Miklós és Vadas László. Ezt a közösséget is, mint a bélyeggyűjtőkét, a kettős szervezeti forma jellemzi: egyik klubja a Művelődési Központnak, ugyanakkor tagegyesülete a Magyar Éremgyűjtők Országos Szervezetének. TURIN1 SZÁZAS KÜLDÖTTSÉG MÚZEUMBARÁTI KÖR Az 1877-ben Turinba zarándokló ceglédi polgárok hazatérésük után sem oszlottak szét, hanem egyletté alakultak, s míg a hatalom be nem tiltotta, 1949-ig egyletként működtek. Évente megemlékeztek ünnepélyes formák között a nagy találkozásról. Ezt az egyedülálló ceglédi hagyományt újította fel 1973-ban Józsa Ferenc tanító, aki újra életre hívta a régi szervezetet és megalapította a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kört. Ő lett első elnöke - dédapja tagja volt a küldöttségnek -, titkára pedig a Kossuth Múzeum mindenkori igazgatója, így 1973-ban Szilágyi Miklós, 1974-től pedig Kocsis Gyula. A Turini Százas Kör kettős célt tűzött maga elé: ápolni a Kossuth-kultuszt és támogatni a Múzeumot gyűjtő munkájában. Józsa Ferenc 1979-ben elhunyt, utóda Magyar Antal ált. iskolai tanár lett, akinek dédapja volt Dobos János ref. lelkész, az egykori turini küldöttség szónoka. Magyar Antal vezetése alatt a tagság sok értékes tárgyi és szellemi emlékkel gazdagította a múzeum gyűjteményét. Kiemelendő ezen a téren Hídvégi Lajos, Kallós Elek, Kutasi Sándor, Pataki Ferenc, Pesti Antal, Petrényi Ferenc és dr. Szomorú István munkássága. A Kör évente megrendezi a turini út évfordulójának ünnepségét neves előadók meghívásával és a Vasutas Dalkar szereplésével. 1977-ben a Múzeumbaráti Kör tagjai újra ellátogattak Turinba és elhelyezték Kossuth szobrára a ceglédiek hűségét jelképező virágkoszorút. A Turini Százas Kör legnagyobb érdeme, hogy évkönyveket adott ki 1980-tól 1996-ig. Ez volt az egyetlen hely, ahol a ceglédi helytörténészek megjelentethették tanulmányaikat. Az évkönyvek 100 példányban készültek, csak a tagok számára. Felelős kiadó Magyar Antal elnök, szerkesztő Kocsis Gyula titkár. Magyar Antal, aki a Református Egyház irattárában felfedezte az egykori Turini Százas Küldöttség jegyzőkönyveit, részletesen megírta a Kör történetét és ezt folyamatosan 20 -
