Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)

Népkert - Vigadó

26

helyén épült Vigadó, mely kioszk jellegével jól illeszkedett a szép ligetbe. Az új létesítményt 1896. augusztus 16-án nyitották meg ünnepélyes keretek között. Reggel ágyúlövések ébresztették a lakosságot, a szép és tágas csarnokban egész napon át folyt a dalosverseny, este pedig tűzijátékkal szórakoztatták a Vigadó körül hullámzó tömeget.

Jogos volt a ceglédiek öröme: egymás mellett helyezkedett el a pihenésre szolgáló árnyas park, a bálozásra, hangversenyekre és sportbemutatókra egyaránt alkalmas Vigadó, szomszédságában az ugyancsak 1896-ra felépült városi uszoda és 1902-től kezdve a Czeglédi Sport Egyesület teniszpályája.

A felsorolt létesítmények szomszédságában a Jászberényi út mentén terült el a gimnáziumi diákpálya, mögötte a villanytelep előtt az egyesületek labdajátékra alkalmas pályája a vásártéren. 1925-ig, a városi sportpálya /mai Ceglédi Vasutas Sport Egyesület pályája/ felépítéséig, ez a terület volt központja Cegléd sportéletének..

A Vigadó fontos szerepet játszott az 1925 utáni évek sportéletében is. Különösen a "birkózó csaták" tették híressé, olykor hírhedtté. Az 1930-as években ez volt a MOVE SE. székháza.

Sokan még ma is vitatják, helyes volt-e lebontani ezt a patinás épületet, hiszen a Tornacsarnokot el lehetett volna helyezni másutt is. Az viszont köztudott, hogy Cegiéd műemlékekben milyen szegény.