Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)
A hajdani tornavizsgák
27 A HAJDANI TORNAVIZSGÂK Tudjuk, hogy a testgyakorlást az 1868. évi XXXVIII, te. tette iskoláink kötelező tantárgyává. Cegléden először az 1869- ben alapított polgári iskolában vezették be a torna órákat. A testnevelésből elsajátított anyagból már a legelső tanévtől kezdve tartottak kis bemutatót az évzáró ünnepélyen Ezek a kezdeti bemutatók azonban az igazgatói beszéd, az énekszámok és szavalatok mellett csak kedves színfoltjai voltak a tanévzárásnak, de még nem tudták a szülők figyelmét a sportmozgalom felé fordítani. Amikor azonban a minisztérium 1892-ben kötelezővé tette az önálló és nyilvános tornavizsgák megtartását, szerepük egyszerre jelentőssé vált. Helyi lapjaink színes beszámolói és az iskolai évkönyvek egyaránt bizonyítják, hogy az egykori polgári iskola nyilvános tornaünnepélyére, melyet minden évben a "Kálmán hegyi kies erdőben" rendeztek meg, nem egyszer másfélezer ember is kivonult. Ezeket a tornaünnepélyeket egész napos majálissákötötték össze, volt zene, tánc, lacikonyha, akkoriban ez így volt természetes. Az 1899-ben létesített gimnázium már a Széchenyi téren tartotta tornavizsgáit. Az 1903-ban készült mai épület mögött akkoriban még hatalmas üres terület házódott, itt rendezett több versenyt a Czeglédi Sport Egyesület is. Ezeken a tornavizsgákon az atlétikai futások, dobások, ugrások mellett kezdetben mindig szerepeltek a különböző népi játékok, meivokv. fokozatosan váltottak föl a sportszerű labdajátékok: az 19Kl-es években a fülesiabda, az 1920-as években a labdarúgás és a kosárlabda. Kezdettől fogva szerepeltek a különböző tornaszerek: a nyújtó, a korlát és a bak. Megjelentek a zenés szabadgyakorlatok, a kéziszerek, a birkózás, kerékpározás, gúlaépítt-. Az iskolai tornavizsgáknak a szerepe a testnevelés ér- sport ismereteinek elterjesztésében, a sport népszer sjtéseben szú-
