Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)
A legsokoldalúbb sportvezető
20 ségekkel. Magának az Iparos Tanonciskolának a vezetése elegendő lett volna főhivatásnak is: állandóan harcolt az inasoktatás korszerűsítéséért, sürgette kereskedelmi tagozat ráépítését a polgári fiúiskola 4. osztályára, hogy előbbrevigye a mezőgazdaságból élő város polgárosodását. Könyvtárosa volt a Kaszinónak. Ez az egyesület rendelkezett a városban a legnagyobb és a legkitűnőbb könyvtárral; a sokezer kötet beszerzése, a könyvek és folyóiratok leltározása, a könyvek kikölcsönzése rengeteg munkát jelentett Tagja volt a városi képviselőtestületnek. De nem "fejbólintó János" volt, hanem rendszeres résztvevője a vitáknak, aki kitűnő gyakorlati érzékkel látta meg mindig az előrelépés lehetséges útját. Az 1910-es években hozták létre a gimnáziumi tanárok az u.n. Szabad Lyceumot, mely az iskolán kívüli népművelést volt hivatva előmozdítani. Ennek is ő volt a mozgatója titkári minőségben, de ugyancsak titkára volt a Tulipán Egyesületnek, mely a hazai ipart védte ezekben az években az import árukkal szemben. Mindezek mellett igazgatója a Zeneegyletnek, elnöke a "tanárok özvegyeit és árváit segítő országos egyesület ceglédi fiókjának", s amikor 1914-ben Heim Ádám kartársát behívják katonai szolgálatra, ő veszi át a gimnázium mellett működő internátus vezetését is. Nyugdíjas korában ő a villanytelep igazgatója. Micsoda munkabírás kellett ehhez a töméntelen vállaláshoz! Késő öreg koráig tartó szellemi frissesége csak sokoldalúságával és "sportszerű" életmódjával magyarázható. Szigorú napirend szerint élt és az elmélyült szellemi munkát mindig ellensúlyozta a fizikai mozgás: egész életén át teniszezett, korcsolyázott, úszott, szeretett kertészkedni, nyugdíjas korában naponta kijárt Budai úti szőlőjébe. Soha nem hagyta el vacsora utáni félórás egészségügyi sétáját családi házának kis kertjében. Tökéletes kikapcsolódást jelentett számára a sportrendezvényeken való részvétel, még idős korában is feljárt Budapestre a jelentősebb
