Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)
A legsokoldalúbb sportvezető
21 labdarúgó mérkőzésekre. Rendkívül sokoldalú társadalmi, közgazdasági és sportszervező munkája mellett kiváló elméleti pedagógus is volt, akinek újságcikkei és a különböző folyóiratokban megjelenő tanulmányai átlagon felüli tudásról tanúskodnak. Állandó munkatársa volt legrégibb helyi lapunknak, a Czeglédnek. Ennek hasábjain hozzászólt a város minden fontos problémájához; harcolt az első tornateremért, az első uszodáért, a gimnázium felállításáért, a tanonciskola reformjáért, újabb sportegyletek szervezéséért. Fölismerte a kor követelményeit és mindig tudta, merre kell előrelépnünk. De hogy korának legképzettebb iskolapolitikusa volt, azt elsősorban az országos lapokban megjelenő tanulmányaiból állapíthatjuk meg. Rendszeresen írt a Magyar Pedagógiában, a Nemzeti Nőnevelésben és a Polgári Iskolai Közlönyben. Bátran szólt hozzá a századforduló iskolareformjaihoz. Különösen a nőnevelés és a polgári iskola szerepéről írt tanulmányai bizonyítják jövőbelátását . Több helyütt foglalkozik a magyar művelődéspolitika nagy problémájával: hogyan korszerűsítsék a klasszikus hagyományokon nyugvó magyar iskolarendszert. Paulovits véleménye szerint a magyarság latinos műveltsége nem változtatható át máról holnapra korszerű műveltséggé. Ahogyan a természetben nincsenek ugrások, úgy a kultúra területén is csak fokozatosan lehet fejlődni. Éppen ezért nem szabad megszüntetni a latin nyelv /Oktatását azonnal - ekkor folyik a harc a reáliskolákért -, de el kell kezdeni a korlátozását, s majdan egy későbbi nemzedék "megszünteti a conjugácziók általános kötelező voltát a nélkül, hogy a mű-23veltségből a nagy latin írók hatása teljesen hiányoznék". Művelődéspolitikánk célja csak az egységes általános műveltség lehet, ezért műveltséget adó iskoláinkat nem szabad variálni, de a "keresetképesség" iskoláit, tehát a szakiskolákat annál változatosabbakká kell tennünk, hogy a gyakorlati életre készülő fiatalok minél könnyebben megtalálják a hajlamuknak