Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

II. Magyar klasszikusok a ceglédi mindennapok történetéből

Magyar klasszikusok a ceglédi mindennapok történetéből

II.

Losontzi István

A XVIII, század leghíresebb magyar tankönyvírója. 1738-39-ben Cegléden tanított a református algimnáziumban. Legismertebb munkája a híres "Hármas Kis-Tükör", melyben Ceglédet is jellemzi a szomszéd városokkal együtt.

A könyv 12. fejezete leírja Pest, Pilis és Solt vármegyét:

HÁRMAS KIS-TÜKÖR

(Pozsony 1771.)

“Ha fordulsz Pest, Pilis és Solt vármegyére, Itt akadsz Pest-Buda, Vácz és Szent-Endrére, Margit-Nyulak-s Csepel híres szigetére;

Hol épült Rácz-Keve Árpád emlékére.

Itt van Czegléd, Abony, Kőrös Kecskeméttel, Gazdag négy nagy város, vörös bor-szürettel, Kalocsa, Solt Pataj, Vecse, több helyekkel, Mellyek bővelkednek tőit búza-vermekkel."

ÉLETRAJZ: Szilasbalháson (ma Mezőszilas) született 1709-ben. Középiskolai tanulmányait Debrecenben végzete, utána Ceglédre került. Egy évig tanított 1731-38-ban a református algimnáziumban.

Innen az utrechti egyetemre ment, ahol doktori diplomát szerzett. Hazatérve Nagykőrösön vállalt tanári állást.

Munkái közül legismertebb a Hármas ki Tükör, melyet 1771-ben adtak ki először. Ez a tankönyv hosszú időn át szolgálta a történelem és honismeret oktatását hazánkban. Népszerűségét bizonyítja, hogy hetvennél több kiadást ért meg. Az alkotmányról írt fejezetei miatt a Bach-korszakban betiltották.

Losontzi István Nagykőrösön halt meg 1780-ban.

35