Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)
II. Magyar klasszikusok a ceglédi mindennapok történetéből
Toldy Ferenc A magyar irodalomtörténet-írás több kiválósága Cegléden született. Itt született 1848- ban Széchy Károly, aki a budapesti egyetemen volt az irodalomtörténet tanára, itt látta meg a napvilágot 1864-ben Zlinszky Aladár, aki tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, alelnöke a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak és itt született 1881-ben Pintér Jenó', a legtöbb adatot feltáró "Magyar Irodalomtörténet" szerzője is. Nem itt született, de itt tanult meg magyarul az a Schedel Ferenc, aki Toldy Ferenc néven a magyar irodalomtörténet-írás "atyja" lett. Ó maga írta meg, hogyan tanult meg Cegléden magyarul: HOL TANULTAM MEG MAGYARUL? (Sárkány József: Cegléd az irodalomban. Cegléd 1943.) "1813-ban, valamely októberi nap estéjén, vacsora után anyám magához intvén a pamlagra, egy engem nem csekély mértékben megdöbbentő kinyilatkoztatást tett.-Kedves fiam-úgymond-atyád elhatározta, hogy a hónap végén az "első deákba", Ceglédre visz, hogy ott megtanulj magyarul.- Igen, magam viszlek el, - tette hozzá atyám, ki a szobában pipálva föl, s alá járt.- Micsoda?- kiáltékföl, - én elmenjek tőletek idegen emberek közé és soha se lássalak többé? S itt a sírás elfojtotta beszédemet.- Igenis, elmégysz, - folytató atyám, - de jó emberek közé, s nem örökre, hanem csak egy esztendőre, sőt tíz hónapra, akkor hazahoztalak ismét, s akkorra derék magyar fiú lesz belőled.-Óh, ne, papa, - vágtam beszédébe, - én nem akarok magyar fiú lenni. Aztán meg az lehetek itt is, a többi pajtásaim itt is maradnak, azért fognak tudni magyarul. Aztán én addig is jól olvasok, több dolgot magyarul tanultam, jól feleltem. Óh, ne...- Az nem ér semmit, tanulsz és nem érted; beszélni mégsem tudsz - replikázott atyám szokott határozottságával. Anyám megcsókolt.- Esztendő - úgymond - nem a világ. Aztán mit mondtál? Nem akarsz magyar fiú lenni? Hát nem magyarnak születtél-e? Aki Magyarországon születik, az magyar és azért magyarul tudnia kell.- De mama se tud, nem is szorul rá, aztán papa sem tud, azért mégis magyar.- Eléggé sajnáljuk -folytatná anyám, - mert látod, én ugyan Bécsben születtem, de tízéves koromban jöttem Magyarországba, s így ugyan magyar vagyok, de atyám házánál sem Pozsonyban, sem Budán magyar szót nem hallottam; a papa pedig tudod, Lőcsén, Kassán, Pesten járt iskolába, József császár alatt pedig nem tanultak az iskolában magyarul; aztán mikor hivatalnok lett, itt németül megy minden, a magyar urak is közönségesen németül beszélnek: nem volt módja benne. De azért a papa is sajnálja. Más világ lesz ezentúl - szólt közbe atyám; az ország akarni kezd, hogy mindenki tudjon. Te ezt nem érted, majd egykor érteni fogod. Becsületed sem lesz, ha nem tudsz. Aztán nem lész te kereskedő, vagy mester ember, aki el lehet a magyar nyelv nélkül, Te hivatalnok lész. - Papa is hivatalnok -felelém, -és... Anyám kebléhez vonta fejemet. 36
