Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)
I. Két meghatározó történelmi élmény
Ez a derék öreg úr pedig senki más, minta mi eltávozott főgymnasiumi igazgatónk - édesapja. A magyarok Istene áldjon meg jó öreg Zipser, amért teljesítetted honfiúi kötelességedet, de éltessen is soká, hogy még tovább is elmerenghess czeglédi emlékeiden." ÉLETRAJZ: "Szikszay István Cegléden született 1849-ben. Iskoláit Kőrösön, Szarvason és Budapesten végezte. Fővárosi tanulmányait azonban abbahagyta, mert művészi hajlama a színészi pályára vonzotta. Egy ideig vándorszínészként járta az országot. Amikor beleunt az örökös nélkülözésbe, hazajött szülővárosába és hivatalt vállalt a Járásbíróságon. Hamarosan megunta azonban az egyhangú irodai munkát, újra vándorbotot fogott, bejárta fél Európát, miközben tilinkó-művészetével tartotta fenn magát. Az 1880-as években végleg hazatért és most a városházán lett tisztviselő. Hivatali munkája mellett foglalkozott újságírással is, művészeti vezetője volt az Iparos Ifjúság Önképző Egyletének, ahol zenekart vezetett és színdarabokat rendezett. Halála előtt feleségével - aki szintén írogatott - a betegágyban fekve összeírták legszebb novelláikat, ezek meg is jelentek "Egy fészekből" címen 1902-ben, de ő ezt már nem érhette meg. Az elfelejtett kötet címlapját Réthy Lajos festőművészünk, az egykori Polgári Iskola rajztanára tevezte."6 Ifjabb Dobos János A turini út szónokának, Dobos János ref. lelkésznek fia, az ifjabb Dobos János írta le 1903-ban megjelent emlékkönyvében a ceglédi Kossuth-kultusz történetét. Ebben örökítette meg, hogyan vettek részt a ceglédiek Kossuth temetésén. KOSSUTH-KULTUSZ CZEGLÉDEN ".. .A nemzet hangos, fájdalmas mély gyászába hatalmas akkord volt Czegléd városának gyásza. A város küldöttei ott voltak a turini gyászházban és elkísérték hazatérő diadalmas útjában "a bujdosó szabadság elfáradt csillagát." A turini gyászszertartáson Czegléd város közönségét 11 tagú küldöttség képviselte, melynek vezetői Gubody Ferencz polgármester és Takács József ev. ref. lelkész voltak. A város koszorúját gróf Károlyi Gábor tette le a nagy halott ravatalára. Ez a koszorú - szalagja "Czegléd város közönsége Kossuth Lajosnak" felírással - az első koszorú volt Kossuth Lajos ravatalán. . ..Czegléd város gyásza méltó volt a Kossuth városához. Alig terjedt el a hír, hogy Kossuth Lajos nagy lelke elszállott testéből a házakon megjelentek a gyászlobogók. Középületeken, úri lakokon és szegény emberek kicsiny gunyhóján ott lengett a gyászlobogó és ott maradt egy álló esztendeig, vagy tovább is, amíg csak el nem rongyolódott. Az iskolákban a tanítást beszüntették. 6. KÜRTI Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából. Cegléd 1984. 29
